Az Irgalmas rend nagy áldozattal restauráltatta pécsi templomát (1936)
Második fejezet
De kísérjük továbbra is figyelemmel az Irgalmas rend templomának, 1936-os nagy rekonstrukcióját.
A nagylelkű adományozók
„Megemlítésre érdemes még, hogy a templom egész padozata új csiszolású burkolást nyert s ennek során a mellékoltárok berakásos siklósi márványlépcsőzetet, a szentély a hajótól fehér márvány elválasztót és a főoltár is új lépcsőzetet kapott.
A templom mennyezetének értékes Graits-freskóit Szrapkó Flórián perjel intencióinak megfelelően avatott kézzel megtisztították, hogy eredeti gazdag színhatásukat visszanyerjék. Ez teljes mértékben sikerült is Vörös János pécsi templomfestőnek, aki e mellett még saját nagyon szép tervei alapján a képek közötti területeket imponáló ornamensekkel töltötte ki és általában a templom festési munkálatait annyi művészi hozzáértéssel végezte, hogy ezért minden elismerést megérdemel.
Szólanunk kell még azokról az újításokról, melyek a templomot berendezettségében, ha szabad így mondanunk, moderné teszik.
Sztrapko I. Flórián perejel emléktáblája a templom falán
Ezek közé tartozik a hajónak új bútorzással ellátása, továbbá fűtése és világítása.
A templomhajó két sor padját kicserélték. Az újak kényelmes ülőhelyet kínálnak és térdeplőjük minden akadály nélkül használható. A padokkal kapcsolatban nyert megoldást a templom fűtése, a padok alá és közé szerelt villamos fűtőcsövekkel, melyek télidőben kellemes, egyenletes melegben fogják tartani a templomot.
Ezt a berendezést a Kaltnecker cég tervezte és szerelte, csak úgy, mint az új világítást is, mely a régi csillárok eltávolításával a hajóban a plafonba helyezett két darab 500 wattos égővel nyert megoldást, a szentélyben pedig reflektorokkal, amik enyhe, kellemes, a szemet nem bántó fényt sugároznak.
Ezekkel a műszaki kérdésekkel kapcsolatban a templom szellőztetésének kérdése is dűlőre került, ami a nagyon látogatott Istenházában fontos. Ezt a problémát légszellőztetővel oldották meg, aminek az lesz az eredménye, hogy zsúfoltság esetén is állandóan üde, friss marad a templom levegője.
Ha már megemlítjük, hogy a templom Angster-féle orgonáját is alapos átjavítás, felhangolás alá vette a készítő cég és a templomhajó festett üvegablakait a restaurálás során vegyi tisztító művelettel szinte újjá varázsolták, nagyjában beszámoltunk arról, ami az Irgalmasok Szent Sebestyén templomában május eleje óta történt, ahol az építő és elhelyező munkálatokat Hebenstreit Károly építési vállalkozó végezte, ismert szakértelmével és megbízhatóságával.
Szent Rita kép
A négy hónapon át folyó nagy munka most befejeződött és eredményeként az Irgalmasok Szent Sebestyén temploma külsőleg rendbe hozva, belsőleg régi értékeiben megújítva, új berendezéseinek gazdag s praktikus felszereléseivel várja, hogy kapui ismét megtáruljanak, és oltárai elé borulhassanak a hívők, akik az élet nehéz küzdelmeihez itt óhajtják Isten megsegítő jóságát kikönyörögni.
Hogy ez most már abban a művészi, gazdag és ragyogó miliőben fog történni, amit a templom restaurált belsősége képez, az a maga egészében Szrapkó Flórián perjel érdeme, aki sok évtizedes alázatos Isten és emberszolgálata mellett azzal a ténnyel, hogy nagy áldozat árán újból restauráltatta a rend pécsi templomát, felbecsülhetetlenül kedves és Istennek tetsző cselekedettel szaporította eredményekben gazdag működését. Isten áldása legyen rajta és azon munkáján, ami szépségével, értékes művészi pompájával a Mindenhatót dicsérni hivatott.
Az Irgalmasok Szent Sebestyén templomát szeptember 8-án, kedden reggel 8 órakor fogja Virág Ferenc megyéspüspök fényes papi segédlettel ünnepélyes keretek között újból megáldani.
Erre a rend történetében is jelentős eseményszámba menő alkalomra, Pécsre érkezik dr. Müller Ödön Imre a rend magyarországi tartományi főnöke. A pápai, váci, budapesti és egri Irgalmas rendház pedig képviseletileg vesz részt a pécsi rendház nagy eseményén, mely egyben Pécs városának is jelentős ünnepe azon kapcsolatok révén, amik lakosságát a csaknem másfél évszázada itt áldozatoskodó rendhez fűzik.
A templom megáldásának keddi ünnepsége alkalmából a templom kapui a nagyközönség számára is megtárulnak.” (Pécsi Napló. 1936. szeptember 6. 6-7 p.)
A Gránátalma patika címere
Fontosnak tartottam néhány gondolatot leírni a napjainkban múzeumpatikaként üzemelő, kis Széchenyi téri gyógyszertárról a „Gránátalmáról” is.
A rendház 1796-ban patikaszárnnyal bővült. Több évszázadon keresztül elsősorban az Irgalmas rend által fenntartott kórház igényeit volt hivatva szolgálni. A patika ezért sokáig a Széchenyi tér felől, közvetlenül csak a kórház bejáraton keresztül volt megközelíthető.
A pécsi „Gránátalma” patika bejárata a kórház folyosójára nyílt és emiatt a térre néző ablakon adták ki a városi betegek számára a gyógyszereket. (A Széchenyi tér felőli bejárati ajtó csak 1930-ban készült el.)
A rend- és kórházhoz dél és kelet felől jelentős területek tartoztak. Különösen fontos volt a betegek ellátása szempontjából a mai Kossuth teret is magába foglaló, csaknem az Országútig húzódó (ma Rákóczi út) hatalmas kertnek. A szorgalmas szerzetesek itt nemcsak az élelmezéshez szükséges hagyományos kerti növények termesztésével foglakoztak, de jelentős terület jutott az akkor ismeretes gyógynövényeknek is. Ezek a hasznos növények fontos szerepet kaptak a patika gyógyszer ellátásának biztosításában. A nagykiterjedésű, körülkerített kertben méhészet is működött.
Talán még egy helytörténeti érdekességet érdemes említeni:
A múzeumpatika berendezése
A kapucinusok, majd az Irgalmasok várfalon belüli telkének határai többször változtak. A kert szempontjából viszont igen lényeges volt a folyamatos öntözés. Ez a Tettye forrás (kiegészülve a Szemináriumi forrással) vizének jóvoltából két irányból is biztosított volt. Egyrészt a főtéri átfolyós kutakból – amelynek délfelé húzódó patakmedre (ma Irgalmasok utcája) érintette az Irgalmasok kertjét, másrészt az említett források fölösleges vize – egy más irányban – a Munkácsy utcán végigfolyva, a Fürdő utcánál délre fordulva, szintén alkalmas volt öntözésre.
A templom keleti oldalához odasimuló földszintes patikaszárnyat csak 1884-ben építették át emeletessé.
1891-ben a templom és patikaszárny északi homlokzatát Kirstein Ágoston, híres bécsi építész (1856-1939) neoreneszánsz stílusban építette át.
A patika – illetve az épület – mai is látható földszinti homlokzatát, 1928-ban Hebenstreit Károly kivitelező építész készítette el.
1950. március 30-i hatállyal az állam felszámolta a magyar szerzetesrendeket. A pécsi Irgalmas kórházat 1950. július 1-én az egyetem vette át (II. Belgyógyászati és Sebészeti klinika), a bezárt „Gránátalma” patika más rendeltetést kapott. A 18. századi értékes berendezésének egy része külvárosi patikába került.
Hosszú, méltatlan elhanyagoltság után a patika – a részben előkerült, részben pótolt berendezésekkel – 1990. május 28-án újranyitott
Azóta a „Gránátalma” patika szakszerűen felújított, muzeális értékű berendezésével a város fontos idegenforgalmi értékévé vált.
Talán a Hetedhéthatár kedves olvasótáborából sokan – joggal – hiányolhatják, miért nem írtam az Irgalmas rend kórházáról is. A magyarázat egyszerű, a témával kapcsolatban már néhány éve megszületett egy nagyszerű forrásértékű munka:
Schmidt Pál – Süle Tamás: Az Irgalmasok Pécsi Kórházának históriája (Házmester Kiadó 2007.)
Hozzászólások