Az Irgalmas rend templomának jelenkori története, renoválások
Az Irgalmas templom története nem lezárt folyamat. A művészettörténészek, kutatók mindig meglepik valami újabb és újabb szenzációval a város története iránt érdeklődőket.
Krautzak János György síreméke a templom falán
Sokáig úgy látszott, hogy nem találják meg a templom kriptájába levezető járatot. Azután 1990-ben fény derült erre is.
„Az épületen végzett felújítási munkák közben az elmúlt hét végén megbontották Pécsett az Irgalmasok templomának kriptafalát. A Széchenyi tér déli oldalán álló templom alatti kripta kazettáiban a 18. és 19. században elhunyt neves rendtagokat, rangos baranyai embereket helyeztek végső nyugalomba. A kriptafalon található jelzés szerint itt temették el a pécsi Irgalmas kórház alapítóját, Krautsack János Györgyöt.” (Dunántúli Napló. 1990. május 8. 3 p.)
Az újabb szenzációs leletről ismét a helyi újság számolt be:
Előkerült a pécsi Irgalmas rend alapító levele:
Krautzak János György címere a síremlékről
„Szenzációs, történelmi, egyház- és Pécs-történeti jelentőségű dokumentum került – pontosabban visszakerült – a pécsi Irgalmas rendház birtokába. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az 1797-es keltezésű, II. Ferenc (német-) római császár által fogalmazott és saját kézjegyével ellátott eredeti alapító okirat épségben előkerült.
Az Irgalmas rend magyarországi tartományi rendfőnöke Hilár atya elmondta, hogy ezt az okiratot egészen a második világháborúig a pécsi rendház széfjében őrizték. Annyit tudott róla, hogy elődje, a pécsi prior, Gusztáv atya valahová elmenekítette, de hogy pontosan hová, arról nem volt tudomása. Nemrég felkereste valaki (az informátort nem nevezte meg Hilar atya) s elmondta, hogy tudomása van arról, hogy Gusztáv atya annak idején a családjához, Pozsonyba menekítette az értékes alapító okiratot, ott a család házának pincéjében befalazták, s hogy ez az óta is ott van. Hilár atyának ezután sikerült felvenni a kapcsolatot ezzel a pozsonyi családdal, akik az okiratot valóban megtalálták, személyesen elhozták Pécsre, s visszaadták a rendnek.
A felújított Irgalmas templom homlokzata
Az alapító okiratot oly módon helyezték a biztonságos rejtekhelyre, hogy nem érte károsodás. Az ember csak áhítattal meri kézbe venni, hiszen régmúlt idők szellemével szembesülni, kicsit megrendítő érzés. Az okirat borítója kutyabőr kötésű, s hatalmas faragott fatokban őrzött eredeti királyi viaszpecsét van zsinóron hozzáerősítve. Belül finom tapintású pergamen lapokon gyönyörű kézírás, olyan egyforma betűkkel, mintha nyomtatva lenne. Az első oldalon ez olvasható: Nos Francius Secundus dei gratia electus Romanorum Imperátor. Jelentése: „Mi II. Ferenc, Isten kegyelméből választott római császár.” A folytatásból pedig kiderül, hogy egy gazdag pécsi polgár, bizonyos Krautzak János György megvette az üresen álló, a II. József által feloszlatott Kapucinus rend templomát és a zárdát (a mai Irgalmas rendi templom és kórház helyén) s a királyhoz folyamodott felajánlással és kéréssel, hogy ezen a helyen alapíttassék meg a betegeket ápoló Irgalmas rend. Erre a célra 5000 rajnai forintot letétbe helyezett. Az okirat ezután felsorolja, hogy az alapítványi összeget még hány pécsi polgár, milyen összegekkel gyarapította, majd a legvégén, „Uralkodásunk ötödik évében, december 9-én” a király hozzájárul a rend alapításához. A királyi kézjel mellett még egy aláírás szerepel, bizonyos Comes Karolus Pálffy. Az értékes dokumentumot szerencsére most ismét a pécsi rendházban őrzik.” (Sarok Zsuzsa – Dunántúli Napló. 1993. május 17. 3 p.)
A szerzetesrend két éven át (2010-2012) renoválta a templomot.
Első ütemben a külső újult meg. Kicserélték a tetőt, új kupola került a templom tornyára, és új színt kapott kívülről az épület.
A templom új csillárja
Második ütemben a belső tér felújítása következett. Elkezdődött a villamoshálózat és a fűtési rendszerek korszerűsítése. A rekonstrukciós munkák mellett azonban némileg át is alakították a teret. Egyedi és modern technológiával a két vakablakon keresztül is fényt juttatnak az épületbe. A vakablakokat ledes fénypontokból álló táblával borították be, és ez elé teszik majd a festett üvegablakot. Ezenkívül restaurálták az értékes Graits Endre freskókat is, újravakolták a falakat
Egyedi tervezésű csillárokat és lámpákat szereltek fel, amiket Székely Orsolya iparművész kifejezetten ebbe a templomba tervezett. Emellett az egész templomot bekamerázták.
A régi Angster orgonát egyelőre nem újították meg, helyette egy újabb rendszerű orgonát kaptak.
Nálam itt fejeződött be a pécsi Irgalmas templom regénye. Szívből remélem, a templom a jövőben is még sokáig fennmarad, lelki vigaszt nyújtva az élet terheitől megfáradt embereknek. De ahogy ezt mondani szokás, ez egy másik történet.
Hozzászólások