Az 1960-as években özvegy Rajk Lászlóné egy balatoni pártüdülőben nyaralt. Régi sérelmeit soha nem rejtette véka alá. Csak úgy záporoztak az átkok, hogy így a kommunisták, úgy a kommunisták, így szegény Laci, úgy szegény Laci. Egy ilyen kirohanás után éppen Rajkné társaságában volt Weisshaus Aladár, az egyik szociáldemokrata frakció oszlopos tagja, aki mély hallgatásba burkolózott.
Rajkné, hogy maga mellé állítsa az öreget, rápirított:
– De Weisshaus bácsi, hát magát is letartóztatták a kommunisták!
Ekkor Weisshaus Aladár csöndesen megszólalt:
– Igen, de engem még szegény Laci.
(Pécs, 2014. augusztus 22. Lejegyezte: Dr. Hernádi László Mihály)
Hozzászólások