Trebbin Ágost | Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 154. rész

Kultúra, művészet

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 154. rész

 Xavéri Szent Ferenc templom homlokzata

Xavéri Szent Ferenc templom homlokzata

2012. év őszének egyik borongós szombat délelőttjén kis művészetkedvelő pécsi társasággal, Komlós Attila úrnak, a Hetedhéthatár c. internetes folyóirat szerkesztőjének szakszerű idegenvezetésével végigjártuk azokat a templomokat, amelyekben megcsodálhattuk Gebauer Ernő, egykori pécsi festőművész egy-egy gyönyörű, szakrális témájú freskóját. Sétánk első állomása a pécsi Xavéri Szent Ferenc templom volt, amelynek főoltár freskóját Gebauer Ernő festette 1908-ban.

Szokásomhoz híven szerettem volna többet tudni erről a kicsi, de ugyanakkor festőien szép pécsi templom-kápolnáról. Kutatásaim eredményéről néhány cikk keretén belül számolok be a Hetedhéthatár tisztelt olvasótáborának.

 

A 200 éves Xavér templom

„Alighogy a jezsuiták 1686-ban a török hódoltság után Pécsett végleg megvetették lábukat, Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc tisztelete annál gyorsabban terjedt el, minél inkább tapasztalták a két szent hathatós segítségét. A rendház egykorú évkönyvei a vett jótéteményekről mindig részletes híreket közöltek. Xavéri Szent Ferenchez különösen a pestis idején folyamodtak. Mind a két szent ünnepét, mint elsőrangú ünnepeket ülték meg. December 3-án, vagyis Xavéri Szent Ferenc ünnepén a pécsiek körmenetben vonultak fel a Rókus-dombra, ahol a mai menhely és a sörgyár között még ma is látható az a jellegzetes török kupolás síremlék, amelyet a törökök elvonulása után a pécsi születésű, lángbuzgalmú P. Bittevi jezsuita, Xavéri Szent Ferenc kápolnájává avatott fel. Az említett napon ugyanott ünnepélyes szentmise volt és három nyelven mondtak szentbeszédet. India nagy apostolának tisztelete a pécsiekben mély gyökeret vert.

A Makár utcai Xavér-templom a 18. század első felében emelkedett. De melyik évben? Szőnyi Ottó a Pécsi Útmutatóban azt írja, hogy 1739-ben épült. Haas Mihály a „Gedenkbuch” 111. oldalán azt állítja, hogy 1754-ben építették. Kinek van igaza? Minden ilyen irányú kutatásom meddőnek bizonyult. Csak a régi jezsuita rendháznak egykorú könyveiből lehetett még felvilágosítást várni. De hol található éppen az illető kézirat? Hiszen 1773 után, vagyis a rend ideiglenes eltörlése után, barbár módon bántak a hátrahagyott iratokkal, részint mindenfelé elhurcolták és így elkallódtak, részint egyszerűen elégették. Csak egy reménysugár csillant fel, hátha a kérdéses kézirat a mostani bécsi nemzeti könyvtárban lappang. A halvány sejtelem valónak bizonyult.

 

Mikor épült a Xavér-templom?

Xavéri Szent Ferenc templom kupolája

Xavéri Szent Ferenc templom kupolája

Annak bebizonyítására, hogy a Xavér-templom születési éve tényleg 1739 és annak megvilágítására, mennyire tisztelték a régi pécsiek égi pártfogójukat, ideiktatjuk az 1739. évkönyvből az idevágó részletet magyar fordításban, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy a legmegbízhatóbb forrással van dolgunk. A jezsuita rendházakban ugyanis mindig megbíznak valakit azzal, hogy a rendház évi történetét megírja, arra a célra, hogy ez hivatalos történelmi forrásul szolgáljon, ha utóbb valaki a rend, a rendtartomány vagy az illető rendház történetét vagy részletkérdését fel akarja dolgozni.

A részlet tehát így szól:

„A pestis okozta félelem miatt az idén lehetetlen volt India szent apostola előtt ünnepélyes szentmisével és énekszóval a szokásos tisztelet adóját leróni, de az ünnep előtt mégis 9 napon át járultak az emberek a szentáldozáshoz. Továbbá két eseményről kell itt megemlékeznünk, amely Xavéri Szent Ferenc tiszteletének gyarapodásához nagyban hozzájárult. Az első az, hogy a városnak minden rétege hivatalos felszólításra a nagy csodatevő oltalmába ajánlotta magát a dühöngő pestis ellen. Magán az ünnepen a társadalmi rétegek száma szerint különböző oltároknál jelen voltak a szentmise áldozaton. A miséző papot díszőrség vette körül, a többiek égő gyertyát tartottak kezükben. A másik esemény az volt, hogy az ünnep után következő 8. napon könyörgő körmenet indult ki a Székesegyházból. A hosszú körmenetben haladtak a város összes szerzetesrendjei és igen sok nép. A körmenet célpontja a városon kívül fekvő tér volt. Miután fogadalmat tettek, hogy Xavéri Szent Ferenc tiszteletére kápolnát emelnek, most lerakták az alapkövet. Három nyelven hangzottak el szentbeszédek. A magyarnyelvű szentbeszédet maga a püspöki helynök és egy személyben városi plébános mondta, nagy szónoki tűzzel arra buzdítva a hallgatókat, hogy égi pártfogójuk iránt nagy bizalommal viseltessenek.

Gebauer Ernő Xavéri Szent Ferenc freskója

Gebauer Ernő Xavéri Szent Ferenc freskója

Már a következő évben örömmel jelenti a krónikás, hogy Pécs nyilván Xavéri Szent Ferenc pártfogására szabadult meg a pestistől, amiért a nép nagy hálával tartozik. Mindenkinek feltűnt, hogy éppen a fogadalom letétele után tört meg a dühöngő pestis ereje. Mindezek után lélektani lehetetlenségnek tartjuk, hogy a szent fogadalom valóra váltásával 15 évig vártak volna. Volt akkor az emberekben annyi vallásosság, hogy tudták, mit jelent a fogadalom. Miért tették le oly sürgősen és oly ünnepélyes keretek közt az alapkövet? Féltek volna, hogy Xavéri Szent Ferenc az örökös pestisveszedelemben megvonja tőlük a segítséget, ha csak tétovázva teszik a fogadalmat. Nem is volt az egész oly nagy vállalkozás, hogy ezt nem lehetett volna rövid időn belül nyélbe ütni. Az építkezés költségeinek fedezését Gratszky Ferenc, tekintélyes polgár vállalta magára, holtestét a szentély alá helyezték örök nyugalomra. A padlóba illesztett sírkövön a következő régi stílusú felírat olvasható:

„Itt fekszik nemzetes Graczky Ferenc ezen templom fölépíttető patrónusa karácsony havának nyolcadik napján lelkét Istennek adván negyvenhat esztendejében életének. Anno 1755.

A templomnak más jövedelmi forrása nem volt, mint a hívek áldozatkészsége. Majd innen, majd onnan cseppent csekélyke összeg, máskor a városi hatóság pénzbírsággal sújtotta a káromkodókat, valamely templom javára, vagy néhány font gyertya adományozására kötelezte az illetőket. Ez az üdvös intézkedés ma sem ártana, az emberek hamarább szoknának le a káromkodásról.

 

Újabb adatok a templom történetéhez

Pinzger Ferenc jezsuita atya emléktáblája a templomban

Pinzger Ferenc jezsuita atya emléktáblája a templomban

Amint képhez a keret, úgy a templomhoz a környezet tartozik. Bizony ez akkor elhagyott terület volt a város falain kívül. Méltó utódára letekintett a Rokus-dombról az a régi kupolás építmény, ahonnan Xavéri Szent Ferenc tisztelete virágzásnak indult. A Rokus-dombról délre a török temető, délkeletre a mai Xavér templom irányában a keresztény temető terült el. A Petőfi és Alajos utca akkor még vízmosások voltak. Mellesleg említjük, hogy a jezsuiták a török temető sírköveit legmagasabb engedéllyel fundamentumnak használták fel, mikor a 18. század elején a rendház építésére került sor, ami ellen a város hiába tiltakozott. A mostani cisztercita rendház fundamentumában tehát régi emlékek temetkeztek el.

A Xavér templomra nézve az úgynevezett kánoni vizitációkból vártunk még némi felvilágosítást. Az első, 1810-ben tartott „Visitatio canonica”-ban a leltár felsorolását a következő cím vezeti be: „A Szentháromság-kápolna” vagyis a Xavér-kápolna levéltára.” Valószínűleg ennek alapján Haas azt a nézetet vallja, hogy a Makár-utcai Xavér-templom helyén valamikor Szentháromság-templom állott. Ámde mikor a Xavér-templom épült, már volt Pécsett Szentháromság-templom, mégpedig a mai liceumi templom helyén. De hihetetlen is, hogy két templomot vagy kápolnát neveztek el a Szentháromságról. A tévedés talán onnét ered, hogy a régi oltárkép a Szentháromságot is és Xavéri Szent Ferencet is ábrázolta. A nagy szent életrajzából ugyanis tudjuk, hogy a Szentháromság különös tisztelője volt. A régi nyomok után a mostani oltárkép is ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Ugyanaz az 1810. évi forrás jelzi, hogy a húsvét után következő 2. vasárnapon indul a fogadalmi körmenet a székesegyházból a Xavér templomba. E szerint az általános nézettel ellentétben nem Klimó püspök állapította meg a körmenet napját, mert ez sokkal későbben, 1751-ben foglalta el a püspöki széket. A kézirat azt is említi, hogy abban a körmenetben rengeteg néptömeg vett részt és hogy azt hálából rendelték el, mert az 1731. évi pestistől való megszabadulást Xavéri Szent Ferenc pártfogásának tulajdonították. Ez is tévedés, mert az egykorú évkönyv szerint a kápolnaépítés terve az 1739. évi pestisjárvány alkalmával fogamzott meg a pécsiek szívében.

1810-ben és az utána következő időkben két mellékoltára volt a templomnak: az egyik Szent Rozália, másik Szent Rókus tiszteletére. A kánoni vizitációk szerint régente a kis templomot sokkal inkább vették igénybe istentiszteletekre, mint pl. a jelen század elején, mikor a nép számára csak kétszer az évben volt istentisztelet. Különben az elemi iskolások hallgatták ott vasár- és ünnepnapokon a szentmisét, mégpedig csak az iskolaév melegebb hónapjaiban. Scitovszky püspök azon fáradozott, hogy a Xavér-templomban szélesebb mederben induljon az istentisztelet, amely terv csak a fizikai lehetetlenségeken szenvedhetett hajótörést

A mostani század elején néhai Walter kanonok fejedelmi bőkezűséggel újíttatta meg a templom belsejét. Felajánlott pénzéből az Angster-gyár orgonát, a Zsolnay gyár pedig új oltárt és áldoztató padot készített. Ehhez járul még két nagy majolika szobor Szent Rókus és Szent Rozália. Ezek a szobrok pótolják most a régi két mellékoltárt.” (Pinzger Ferenc S.J. – Dunántúl. 1939. április 9. 5 p.)

 

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 154. rész”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés