Félszázan voltak Szarvas István könyveinek bemutatóján az MTA könyvtárában

Keresés

Asztaltársaság

Szerző: Hetedhéthatár ⋅ 2015. június 4. ⋅ Hozzászólás

Szarvas István újságíró két könyvének bemutatójára Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ rendezvénytermében került sor 2015 május 6-án. A bemutatóra Pécsről, Szegedről és Szarvasról is érkeztek érdeklődők. Az újra kérdeztem – Válaszoltak kötetben szereplő interjúalanyok közül négyen személyesen megjelentek.

A rendezvényt Bodza Klára népdalénekes és Kelemen Márta, a Gyöngyösi Játékszín művésznőjének könyvekből való felolvasása színesítették.

A bemutató résztvevőit Téglási Ágnes, a könyvtár főigazgató-helyettes köszöntötte. Elmondta, hogy a könyvtár 2010 óta működteti az Agora rendezvénysorozatát, könyvbemutatóit, jeles évfordulókhoz, személyekhez igazítva, „életre keltve a könyvet”, így kívánnak mozgalmasságot vinni a jelenkori könyvtárának falai közé.

A főigazgatói-helyettes beszéde után a rendezvény moderátori feladatát ellátó Szikszai Edina, a könyvtár rendezvényprojekttel foglalkozó munkatársa felkérte Bodza Klára népdalénekest, Eötvös díjas énektanárt, műsora első részének bemutatására. Az elhangzó művek Moldvai csángó Miatyánk és Tavaszköszöntő ének tilinkóval voltak.

A következőkben Kelemen Márta, az interjúkötet előszavából olvasott fel. „Szarvas István: Szarvasi beszélgetések című, 2010 októberében megjelent könyvének, 2011 május 31-i bemutatóján a budapesti IPOSZ Székház III. emeleti terme éppen csak elegendőnek bizonyult a megjelent vendégek, érdeklődők és újságírók számára… István már akkor megígérte, hogy könyvének folytatása lesz, ezt tartja a kezébe most az olvasó.”

Ezután Papanek Gábor, az MTA doktora által készített recenzió felolvasása következett. „A 2014-ben megjelent könyv a 70 éves szerző 2008-ban közreadott Kérdeztem – Válaszoltak című interjúkötetének a folytatása, mely további 27 interjúját mutatja be. A megkérdezettek ezúttal is többnyire ismert személyiségek. Körük igen változatos, némi szubjektivitással a következők szerint tagolható: 6 művész, 3 vállalatvezető, 6 politikus, 2 pap, 10 kutató, illetve tanár. Az interjúk hossza igen különböző a leghosszabb 10, a legrövidebb bő 1 oldal. Az érintett témák is sok félék. A kötet így sajátos kordokumentum, mely a második ezredforduló tipikus magyar életpályáiról – és a hazai társadalom érdeklődési köréről, kiemelten érték-felfogás A szerzőről az idézetek és recenziók, valamint Temesi László kérdései nyomán kiderült, alapvetőnek tartja az interjú-műfajban az alapos előzetes felkészülést a témában és az alany vonatkozásában egyaránt. A beszélgetés során egyértelművé vált, egy interjú sikeréhez a kérdező felkészültsége mellett az érintett témák előzetes tisztázása is erősen hozzájárul, azaz, a kérdezett is legyen felkészült! Akkor jó egy interjú, ha olyasmit sikerül kihozni az alanyból, amit más kérdezőnek még nem sikerült, vallja Szarvas István. Interjúit következetes szívóssággal, de erőszakos megközelítés nélkül készíti, olyan témát választva, amely az alanynak nem kellemetlen.

A könyvbemutatón jelen lévő négy interjúalanyból három felidézte az interjúval kapcsolatos emlékeit. Először Réthelyi Miklós – aki miniszter volt az interjú idején – szólt. Elmondta, hogy röviddel Elizabeth Blackburn orvosi Nobel-díjas ittjártakor volt az interjú, erről is beszélgettek. Papanek Gábor arról szólt, hogy egy korrupciós konferencia után beszélgettek. Fekete Ferenc kiemelte, hogy beszélgetésük során egy izraeli filmről beszéltek, amely szexuálterápiáról szólt. A negyedik interjúalany Dr. Zsoldos Olga egyetemi docensnek el kellett menni. Rövid szünet után Kelemen Márta, a Héthatáron innen és túl könyv Kardhordó Kálmán előszavából olvasott fel . „Szarvas István beszélgetéseiben nem eset, vélemény van középpontban, hanem interjúvoltjának ahhoz kapcsolódó véleményére, állásfoglalására kíváncsi. Interjúalanyai ezért is fogadják újólag, válaszolnak kérdéseire ismételten szívesen, s mivel mértéket tart, írásai sem fárasztóak vagy unalmasak, de tartalmasak.

Ezután Papanek Gábor recenziójának ismertetésére került sor. Talán nem felesleges, ha kiindulásként azt is jelezzük, hogy a Hetedhéthatár első száma 1997 decemberében, kezdetben kéthetente, illetve 2006-tól havonta, 2009-től kéthavonta jelent meg, s 2010-től online jelentkezik .Bár Szarvas István az adott magazinban megjelent cikkeinek bibliográfiája elsősorban a szakembereknek szól, minden, korunk iránt érdeklődőnek érdemes belelapoznia. A közölt cikk-jegyzék szerint Szerzőnk itt 1997 és 2012 között 565 közleményt jelentetett meg. Időbeli eloszlásuk hullámzó. 1997-ben még csak egy cikk megjelentetésére kerülhetett sor, majd az írások száma egy ideig évi 50 körül ingadozott, 2001-ben 61 publikációval érte el maximumát, ezt követően csaknem folyamatosan csökkent a 2009-es 13 darabig, végül ismét nőtt a 2012-es 59 cikk-számig.Az írások témaválasztása változó, s a tematikus csoportosítás jellegzetes csomópontjai is továbbgondolásra késztethetnek. A cikkek mintegy fele politikusoktól, diplomatáktól, politológusoktól, gazdasági szakemberektől kért interjúk anyagait közli, azaz a besorolás elkerülhetetlen szubjektivitása ellenére „politikai” tárgyúnak minősíthető. Egyesek közismert személyiségek véleményét mutatják be. A mintegy 60 külföldi megkérdezett közül Habsburg Ottó ,királyi fenség, Jerzy Buzek lengyel, Mikulás Dzurinda szlovák, Milos Zeman cseh miniszterelnök; a hasonló számban választ adó magyar államférfiak közül Áder János, Göncz Árpád, Sólyom László államfők, illetve Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter, Orbán Viktor miniszterelnökök emelhetők ki. Az ugyancsak mintegy 60 gazdaságpolitikai tárgyú interjú közül pedig szemléltetésként Kupa Mihály, Matolcsy György, Pungor Ernő és Varga Mihály miniszterekét említhetjük. De a felleltározott cikkek sokszor foglalkoztak a mikro-szféra fejlődésével, gondjaival is. Közel 60, illetve 40 cikkben tudósít vállalati, illetve önkormányzati kérdésekről; az utóbbi tárgyban mindenképp szólnunk kell a Szarvas polgármesterével, Babák Mihállyal való megbeszélések tapasztalatait bemutató közleményekről.

A Temesi László által feltett kérdésekre adott válaszokból megtudtuk, hogy a szerző munkásságát nem tartja lezártnak, régi álma Obama elnök és Ferenc pápa megnyerése interjúra, utóbbira az esély némileg növekedett, ez ügyben beszélt Alberto Bottari de Castello Apostoli nunciussal… Szívesen készítene ismét interjút Gyurcsány Ferenccel, a DK elnökével, korábbi miniszterelnökkel, Matolcsy Györggyel, az MNB elnökével. Ungvári Tamás egyetemi tanárral, a Rióban majdan nyertes olimpiai bajnokainkkal, vagy jövőbeni magyar Nobel-díjassal… Megkérdezné a pápát, mit tesz azért, hogy a térségünkben visszaszoruló katolikusság ismét olyan fellendülésben legyen, mint amilyet ma Afrikában láthatunk? Szarvas István munkásságában példaképének tekinti Oriana Fallaccit, és Róbert Lászlót, (aki következő alanyai között is szerepel), valamint Földes Annát, továbbá Petőfi Sándort, aki 1849-ben Bem apóval készített interjút… (hiába is ítéli el a ma hivatalos újságírói tankönyv (Daniss Győző: Újságíróiskola az „alákérdezést”). Bizonyos szinten nem árt megadni a tiszteletet. Nagyon kellemes interjúalany volt pl. Habsburg Ottó királyi fenség, és néhány Nobel-díjas, Oláh György (kémiai), Elisabeth Blackburn, valamint Psota Irén is, aki senkiről sem szólt negatívan.

A szerző ez évben Gyöngyösösön Szarvason és Szegeden tart könyvbemutatót.

A rendezvény Bodza Klára Ó, áldott szűzanya CD-jén szereplő két dalával fejeződött be.

Az alább megtekinthető fotókat Láng Klára készítette.