Bastiatól a Portói-öbölig
Bastia, metszet egy kisvendéglőben a régi kikötőről
Korzika földjére Bastia kikötőjében lépünk. Elsőként e hangulatos kikötővárost tekintjük meg, majd utunkat a sziget belseje felé vesszük, felkeresve a régi fővárost, Cortét, majd egy igen látványos völgyön keresztül, kétezres hegyek mentén jutunk el a tengerpartra, a Portói-öbölbe.
Corte
Mivel Bastia a kontinenshez legközelebb fekvő jelentős települése Korzikának, a belvárostól északra elhelyezkedő kikötője igen jelentős forgalmat bonyolít le. Miután kiszálltunk a hajóból, az elegáns Szent Miklós téren találjuk magunkat. A platán és pálmafasorok ölelte, 300 méter hosszú téren állandó a nyüzsgés, igazi mediterrán hangulata van. A régi kikötő felé haladva a piactéren vágunk át, itt áll a városháza épülete is. A szűk utcákból kiérve, pillanatokon belül, mint egy ékszerdoboz tárul elénk a régi kikötő öble, több száz éves épületekkel, a barokk Keresztelő Szent János templommal, és a rengeteg vitorláshajóval. A kikötőt dél felől a citadella zárja le, ahová meredek lépcsősoron juthatunk fel. A citadellában álló, 17. századi Mária-templom jelentős zarándokhely, a templom kegyszobrát látványos menetben viszik körbe a város utcáin minden évben, augusztus 15-én. Még egy további érdekesség vár ránk: a templom közelében álló házban töltötte gyerekkorát Victor Hugo.
Corte, helyi termékek boltja
Bastiából a sziget belseje felé utazunk tovább, változatos tájon haladva. Korzika középső részén, hegyek és szorosok menedékében fekszik Corte, Korzika régi fővárosa. Az egykori főváros hagyományosan az ellenállás fészke volt. Corte szülötte, Gaffori orvos-tábornok, a korzikai hazafiakkal 1750-ben visszafoglalta a várost Genovától. Festői óvárosa máig megőrizte jellegzetes karakterét, Gaffori tábornok házán még ma is látszanak a 18. század közepén lezajlott harcok golyóütötte lyukai.
A Golo-völgyben
Sziklaszirtre épült fellegvára a 15. század elején épült, mai formáját a későbbi századokban nyerte el. Az erődítménybe palaburkolatú, lépcsőkkel tűzdelt, szűk utcácskákon jutunk fel. Útközben feltétlen térjünk be a helyi termékek boltjába, ahol többek között mirtuszlekvárt, helyi borokat, különféle házi készítésű finomságokat vásárolhatunk. Odafentről tekintetünk átöleli az óvárost, a környező völgyeket, folyókat és a hegyoldalba simuló apró falvakat.
A Portói-öböl
Cortéból a Golo folyó völgyében délnyugati irányban haladunk tovább, körös-körül meredek sziklafalak, mély szakadékok mentén. Jobb kéz felől láthatjuk Korzika nagy hegyvonulatát, a 2700 méter fölé magasodó Monte Cinto csúccsal. Egy kis településen, Evisában állunk meg, ahol a jellegzetes temetőről készíthetünk fényképeket. A sírépítmények, mint kis „öröklakások” állnak egymás mellett – a kőzetfelszínen nem lehet sírokat ásni, errefelé csak így lehet temetkezni.
Utunk, ha lehet mondani, innen még kietlenebb tájon vezet tovább, míg végre megpillantjuk a tengert a Portói-öböl mellett. A partvidék narancssárgás-vöröses gránitsziklái és a tenger mélykék színe festményen sem lehetne látványosabb.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások