Kolbach Ferenc tanár úr neve nemcsak a mohácsi Kisfaludy Gimnázium volt diákjai és szülei körében cseng ismerősen, hanem a térség és az országos német kisebbség körében is. Évtizedeken átnyúló oktató-nevelő munkája mellett a felsorolhatatlan számú, közösségért végzett munkájával is beírta nevét mindazok tudatába, akik valamilyen kapcsolatba kerültek vele mind az irodalom, a művészetek és a társadalmi kapcsolatok révén. A Tanár úr több mint három évtizeden át a magyar és német nyelv és irodalom tanáraként, valamint a német kisebbség szervezőjeként lett elismert számos közösségben. Számtalan szakmai publikációja mellett most egy új oldaláról ismerhetjük meg, hiszen megjelent eddig egyetlen verseskötete a fenti címmel.
Hamarjában nem is tudom, hogy bosszankodjam-é azon, hogy túl a hetvenen vehettük kézbe a csaknem fél évszázad alatt írott verseit. S azt sem tudom, hogy inkább annak örüljek, hogy eltűnt ifjúsága, élményeinek öröme, bánata őszirózsa szépségű költészete kézbe fogható kötetté állt össze.
Kötetében 1958-2015-ig terjedő időszakból térben Mohácstól Budapesten át Mohácsig két ciklusban: Fürge szél fujdogál és Lepled is őszi mező, 42 magyar nyelvű verse mellett a német nyelvű Erloschene Flammen ciklusban – melyet az anyanyelvet adó édesanyjának szentelt – kilenc vers olvasható.
Verseiben az életet leginkább és legteljesebb mértékben meghatározó és formáló érzések jutnak kifejezésre, amint a kötet címe is jelzi: Eláraszt a szerelem. E kötetben sorjáznak az emlékek, melyekbe a Kedves mellett hely jut az embereknek, a munkának s a családnak éppenúgy, mint a mindennapok megpróbáltatásainak. Tiszta és üde ez a költészet. – Kolbach Ferencnél még nem kopott meg az emberi fénye az olyan fogalmaknak, mint szerelem, hűség, jóság, igazság. Versei üzenetként is felfoghatók, hiszen azok az erkölcsi – etikai értékek jutnak szóhoz, melyek sokszor hiányoznak a 21: századunk nyitó évtizedeiből is.
Verseiben szép képeket használ és teremt: csillagom vagy és reményem; szeptember szürkesége: a tél lepel-havára; bús köd gomolyog szívemen, stb. Elgondolkodtatóan szép kifejezéseket alkot: vihardémon, nyájmosoly, hit-takaró, remény-palást, krajcár-bókok, stb. Költői nyelve árnyalt és színes.
Remélem, hogy az olvasó, amikor Kolbach Ferenc verseit olvassa – mint e sorok írója – felemelkedő, átmelegedő lélekkel, s a bennük megelevenedő humánum jóságával, ha csak néhány pillanatra is, szebbnek, jobbnak találja magát, s talán másokat is a kötetben megszólaló emberi érzelmek mélységétől megszólítva.
A Szerelem csodája címmel Kissné Döbrossi Magdolna tanárnő írt figyelemfelkeltő és mélyen átérzett gondolatokat: „… higgyük el, hogy értékes és szép az élet, higgyünk a szerelem csodatevő erejében, abban, hogy ’tavasz jön az őszre’…”
A kötet korai (a gimnazista korában írottakat) verseit a Kisfaludy Gimnázium mai diákjai: Barabás Nikolett, Gáll Hanna, Kalkán Dóra, Schmidt Ramóna és Tóth Paulina Dominika illusztrálták). A későbbi versekhez Szigeti Szabó János gondolatokat ébresztő rajzai, festményei társulnak.
Szeretném remélni, hogy Kolbach Ferenc még újabb meglepetéseket is kiemel tarsolyából mindnyájunk örömére és épülésére.
(Kolbach Ferenc: Eláraszt a szerelem. Mohács, 2015. Mohácsi Német Önkormányzat, 87,!2 ! p. Illusztrált.)
Hozzászólások