Ma, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják a világ legtekintélyesebb tudományos és irodalmi díjának átadási ünnepségét és díszvacsoráját.
Idén, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai bejelentése szerint a 2015-ös kémiai Nobel-díjat megosztva Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar török-amerikai állampolgárságú kutató kapja a DNS-javításhoz kapcsolódó kutatásaiért.
A három kutató molekuláris szinten feltérképezte, a sejtek miként javítják ki a károsodott DNS-t, és őrzik meg a genetikai információt. Munkájuk alapvető információkat nyújt arról, miként működik az élő sejt, és például, hogyan használható fel új rákkezelési módszerek kifejlesztéséhez.
A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 107. alkalommal ítélték oda, 8 alkalommal nem osztották ki. Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy tudós, 23 alkalommal kettő és 21 alkalommal három.
Magyar születésű tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat.
A Németországban élt Zsigmondy Richárd 1925-ben vehette át „a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért”.
A Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György 1943-ban kapta „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”.
A Kanadában élő Polányi János 1986-banmegosztva kapta a díjat „a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért”.
Az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek 1994-ben „a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért” (Vele interjút készítettem, ez szerepel az Újra kérdeztem – Válaszoltak 2014-ben megjelent interjúkötetemben).
Az Izraelben élő Avram Hershkónak (Herskó Ferencnek) 2004-ben a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.
Hozzászólások