Három, az ország jövője szempontjából fontos témában – víz és környezet, agrártudományok, közoktatásban használható szakmódszertan – átfogó kutatási programokat indít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Ezt Lovász László, az MTA elnöke jelentette be az Akadémián tartott sajtótájékoztatón élénk sajótérdeklődés mellett február 17-én. Török Ádám főtitkár a Természettudományi Kutatóközpontban folytatott szakmai vizsgálat előzetes eredményeit foglalta össze, Barnabás Beáta főtitkárhelyettes pedig a 7,8 milliárdos beruházás keretében felépülő új MTA Agrár-innovációs Centrumról nyújtott tájékoztatást.
Lovász László a víz és környezet témáról szólva a magyarországi folyók és tavak tudományosan megalapozott vizsgálatának fontosságáról beszélt. Mint mondta, erre egyebek mellett a klímaváltozás, illetve az árvizek és az aszályok miatt is szükség van. A Duna az Európai Unió számára is fontos folyó, ezért kutatásába nemzetközi forrásokat is be lehet vonni. Lovász László bejelentette, hogy a kutatás előkészítésére egy ad hoc bizottságot kért fel, amely Németh Tamás akadémikus és Szöllősi-Nagy András, az MTA doktora vezetésével várhatóan néhány hét múlva készül el javaslataival.
Az Akadémia elnöke elmondta, hogy az MTA a vízzel és környezettel kapcsolatos témákban már most is együttműködik a Köztársasági Elnöki Hivatallal, a következő időszakban pedig arra számít, hogy a munkába bekapcsolódnak egyetemi tanszékek és kormányhivatalok is.
Az MTA elnöke beszámolt arról, hogy az első egy év után eredményesen lezárt pályázati szakasz után immár négyéves kutatási programot hirdet meg az MTA a közoktatást támogató szakmódszertani kutatásokra. A programban részt vevő 15 kutatócsoport eddigi részeredményeit hamarosan értékelik.
Török Ádám főtitkár az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában tavaly elindított szakmai vizsgálatról beszélt, amelyet egy akadémiai bizottság végzett el Blaskó Gábor akadémikus vezetésével. Ennek legfőbb megállapításai közül a főtitkár kiemelte, hogy várhatóan csökkenteni kell a 44 kutatócsoport számát. A még nem lezárt vizsgálat előzetes eredményeit ismertetve elmondta, hogy a csoportok egyharmadát kiválónak minősítette a bizottság: ezek azok, amelyek nemzetközi versenyben is megállják a helyüket. Körülbelül 40 százalékuk „jó” minősítést kapott. Ezek a csoportok jó témákkal foglalkoznak, és fontos eredményeket tudnak felmutatni, viszont az erőforrásokat nem mindig hatékonyan használják fel, ezért működésükben kisebb módosításokat kell majd végrehajtani.
Barnabás Beáta főtitkárhelyettes a 7,8 milliárd forintos beruházás keretében felépülő új martonvásári agrár-innovációs centrum jelentőségét méltatta. Mint mondta, a több kutatóintézetet is magába foglaló központtal a magyar mezőgazdaság igen fontos erőforrása jön létre.
A szellemi kapacitás és a tudományos infrastruktúra új súlypontját jelentő intézményben egyebek mellett a klímaváltozás miatt szükségessé vált kutatásokat, így például az időjárás változásainak ellenállóbb, vagy az extrém körülményekhez jobban alkalmazkodó növényeket nemesítenek, valamint a klímaváltozás nyomán Magyarországon újonnan megjelent kórokozófajokat is vizsgálnak majd.
Lapunk két kérdést tett fel.
Lovász Lászlótól azt kérdeztük, hogy a jövőben rendszeresek lesznek-e az ilyen tájékoztatók?
Az MTA vezetői rendszeressé kívánják tenni a hasonló sajtótájékoztatókat, ha közérdeklődésre számító témák lesznek – válaszolta az elnök.
Török Ádám főtitkárhoz a következő kérdést intéztük. Főtitkár úr, én úgy érzem, hogy az akadémián a tudományágakban a közgazdaság háttérbe került. Érdeklődnék, hogy az akadémia képviselte-e magát Davosban a közgazdasági fórumon, és lesz-e beszámoló?
Én nem érzem így. Ami a Davost illeti, az nem tudományos fórum volt, arra nem tudok válaszolni, hogy az akadémiáról egyénileg részt vett-e valaki, lehet, hogy a külső tagok közül igen.
Hozzászólások