Sakk utolsó vérig (bohózat) • Hetedhéthatár

Szépirodalom - próza

Sakk utolsó vérig (bohózat)

 

SZEMÉLYEK

 

FIÚ/FÉRFI
LÁNY/NŐ
Gondolataik

 
(Egy buli. Középen egy asztal áll, rajta sakktábla. Az asztal két szemben lévő oldalán egy-egy szék. Az egyiken a LÁNY, a másikon a FIÚ ül. Játszanak, közben ismerkednek. A „gondolatokat” játszó színészek a szereplők mögött állnak, de kulisszák takarásában is el lehet őket rejteni, ebben az esetben csak a hangjukat halljuk. A gondolatok a szövegben dőlt betűkkel vannak szedve.)

 

FIÚ
Szeretsz sakkozni? Járunk?

LÁNY
Ó, hogy én mennyire imádom a sakkot! Utálok sakkozni, egyébként járjunk.

FIÚ
De jó, mert én egyszerűen megveszek a sakkért! Hogy én mennyire rühellek sakkozni!

LÁNY
Kezdjél te! Essünk túl rajta…

FIÚ
Te kezdesz, mert te vagy a fehérrel! De aranyos!

LÁNY
Ó, észre se vettem… Mindjárt szénné égek! (lép egyet)

FIÚ
(ő is lép) Nos! Beszélni kéne valamit…

LÁNY
Beszélgetni kellene… (lép) Nnaaa!

FIÚ
(elismerőn) Ó… Sürgősen egy témát…(lép)

LÁNY
Ejha! Jaj Istenem, egy szót se szól! (lép)

FIÚ
Szép volt! (lép) Kuka vagyok, kuka vagyok…

LÁNY
(lép) Sakk! Nincs szívem legyőzni. Szólaljon már meg!

FIÚ
Ajvé, ajvé! (kilép) Nincs szívem nyerni. Országomat egy témáért!

LÁNY
(lép, majd hadarva) Az apukámnak peronoszallergiája van… Milyen hülyeségeket beszélek itt!

FIÚ
(kapva az alkalmon, lelkesen) Ó, tényleg?! (lép) Milyen hülyeségeket beszél ez itt!

LÁNY
Igen, igen… (lép) Istenem, segíts!

FIÚ
Hát ez érdekes, mert nekem is az van… (lép) Ekkorát se hazudtam mostanában.

LÁNY
Adhatnék neki egy sakkot, de nem adok. Szeretném, ha ő nyerne. (lép) Milyen a vércsoportod?

FIÚ
Nullás. Kihagyott egy sakkhelyzetet… (lép)

LÁNY
Az orra előtt hagyok egy huszárt, lássuk leveszi-e? (lép) Én ápolónő vagyok. Tudod, hogy a kórházban, hogy veszünk vért?

FIÚ
Elnézett egy lovat, én se veszem észre. (lép) Nem.

LÁNY
Nem ütötte le a huszárt – SZERET!!!!!! Elmeséljem? (lép)

FIÚ
(örömmel) Jó lenne! (lép) Nem bírom a vért!!

LÁNY
Ó de ciki, nem tudom, hogy lép a bástya…(lép) Szóval… Keresünk itt egy vénát, (közben mutatja) elszorítjuk itt, hogy jól kidagadjon az ér. Aztán mikor ez megvan, fogunk egy tűt, és beszúrjuk ide.

FIÚ
Jaj, de érdekes! (lép) Mindjárt elájulok.

LÁNY
Néha előfordul, hogy elsőre nem találjuk el a vénát, ilyenkor újra meg kell próbálni. Gyakorlat kérdése. Az egész ápolásban ezt utálom a legjobban – mindjárt elájulok. De hogyan lép a bástya?! (lép a bástyával)

FIÚ
A bástya nem is átlósan lép. Sebaj, nem szólok neki, hadd nyerjen! Hát igen, az egészség az fontos… ööö… (kétségbeesetten próbál témát váltani) Sportolsz valamit? (lép)

LÁNY
Mégis jól tudtam: a bástya átlósan lép. (lép) Szinkronúsztam.

FIÚ
Hát ez nagyszerű! Utálom, ha a medencében kánkánoznak. (lép)

LÁNY
Nem azért mondom, de csodálatos a spiccem. (lép) Remélem, nem kell megmutatnom…

FIÚ
Azt mindjárt láttam rajtad. Csak tudnám mi az! (lép, majd újabb témaváltás) Van testvéred?

LÁNY
Igen. Épp van nálam egy kép a családomról. Nem veszem le azt a gyalogot… (lép) Kíváncsi vagy rá?

FIÚ
Persze… Nem adok neki sakkot… (lép)

LÁNY
(előkeresi a képet, közben mesél) Akkor készült, mikor még ötéves voltam.

FIÚ
(nézi a fotót) Jól állt rajtad ez a kék pulcsi.

LÁNY
(fagyosan) Az a bátyám… Ha nem lenne ilyen jóképű, most megfojtanám!

FIÚ
(zavartan) Ööö… bocsi… Mindjárt szénné égek!

(Némi szünet.)

LÁNY
Levetetem vele a királynőmet. (lép, majd kínos témaváltás) Amikor kicsi voltam, egyszer eltört a kezem, és a gipszemmel verekedtem.

FIÚ
(nevet, majd hízelkedve) De megnéztem volna ezt… (lép) Remélem, nem mutatja meg.

LÁNY
Szszsz, de jó lépés volt ez… nem kellett leütnie a királynőmet, viszont lépéskényszerbe kerültem: sakkot kell adnom. A testvéremet laposra vertem… (lép, kényszeredetten) Sakk!

FIÚ
Ó, de ügyes vagy! Ó, de ügyes vagyok… (kilép)

LÁNY
Ugye! Még a végén nyerek, össze kell szednem magam!

(A társalgás itt megakad, mindketten hosszan bámulják a táblát: gondolkodnak.)

FIÚ
Jó volna, ha nyerne… nézzük csak: itt egy huszár, ott van két gyalog, mindhármat könnyűszerrel levetetem vele, majd rákényszerítem egy sakkra, és szép lassan bemattoltatom magam…

LÁNY
Sorban hagyja ki a sakkhelyzeteket. Nem üti le a figuráimat… Mi ez?! Francia sakk?! Abban én is jó vagyok! Csak azért is én fogok veszíteni!!! (hosszú-hosszú gondolkodás után feleszmélve) Elfelejtettem, hogy ki következik. De ciki!

FIÚ
(feleszmél) Én is… De ciki!

LÁNY
Ha jól emlékszem te jössz.

FIÚ
(lép, majd hirtelen) Tudtad, hogy voltam Koszovóban is?

LÁNY
Nem. Már sokat hallottam arról a helyről. Azt mondják, hogy egész jó ott dolgozni. (lép) Csak tudnám melyik kórház lehet ez a Koszovó!

FIÚ
Tényleg jó volt. Sokat énekeltünk ott. (lép) Leginkább imádkoztam…

LÁNY
Tudsz énekelni? (lép) Nehogy elkezdd!

FIÚ
Ó, hogyne! Ott tanultam meg. Koszovóban minden reggel énekeltünk. (lép) Ugye nem kell azokat a disznóságokat elénekelnem?

LÁNY
Mit énekeltetek? (lép) Nehogy elkezdd!!

FIÚ
A fene! Elnéztem valamit, és most le kell szednem a futóját. (torkát köszörüli, majd énekelni kezd) János bácsi, János bácsi, alszol-e…

LÁNY
(áhítattal figyel) Ó, milyen szép! Elhallgatnám órákon keresztül. Soha többet!

FIÚ
(szerénykedve) Ugyan, ugyan… Soha többet!

(Hosszú-hosszú szünet: mosolyogva egymásba feledkeznek.)

LÁNY
(eszmél) Ki következik? Megint elfelejtettem.

FIÚ
(zavartan) Én se tudom pontosan, de szerintem te.

LÁNY
(lép) Én meg szaxofonozok.

FIÚ
Azt fújják vagy húzzák? De szeretem a szaxofon hangját!

LÁNY
Tényleg?! Ne hazudj! Most sakkot kell adnod!

FIÚ
(lép, kényszeredetten) Sakk! Innen már nem tudok veszíteni.

LÁNY
(szomorkásan) Ó, vesztésre állok. (kilép) EZ AZ!!!

FIÚ
(tétován) Nahát… Még egy sakk! (lép) Szeretlek!

LÁNY
Ejha… (kilép) Szeretlek!

FIÚ
(lép, közben mindenbe beletörődve) Sakk!! Ajvé!

LÁNY
Ajvé! (kilép) Hozzám jössz férjül?

FIÚ
(lép) Sakk és matt! Igen!!

LÁNY
Nyertél!!! Elvesztél!

FIÚ
Nyertem! Elvesztem!

Ötven év múlva – immár gondolatok nélkül

(Mindketten a táblánál ülnek. Öregek.)

FÉRFI
Sakkozzunk?


Tudod, hogy utálok sakkozni! (a FÉRFI lépne, de a NŐ rácsap a kezére) Én kezdek, mert én vagyok a fehérrel!! Nem látsz már, öreg?! (lép)

FÉRFI
(romantikusan) Amióta először sakkoztunk, én már nem látok semmit.


(süketen) Tessék???

(A FÉRFI a táblát bámulja.)


(süketen) Szóltál??

FÉRFI
Én nem. Beszélgetni akarsz?


Akar a fene! Bevetted a gyógyszert az allergiádra?

FÉRFI
És te bevetted a cavintont? (lép)


(szárazon) Ha-ha-ha! (lép) Törődj a magad gyógyszereivel.

FÉRFI
Múltkor betetted a pitét a sütőbe, és másnap jutott eszedbe kivenni. Szénné égett. (lép)


De azért ízlett a vacsora? (lép)

FÉRFI
Nem azért mondom, de egy libának az asztalon már nem kéne mozognia. (lép)


Mintha te olyan jól főznél! Mikor te készíted a vacsorát, mindig kétszer imádkozunk. (lép)

FÉRFI
Amikor a dél-afrikai túránk során te készítetted az útravalót, aznap egyesek kengurukat láttak a Krüger Parkban.


Az egyik balatoni nyaralásunk alatt pedig a szlovák légvédelem egy ufót látott Pozsony felett…

FÉRFI
(sötéten) Na, hagyjuk ezt, jó!?


… Pedig csak egy gázpalackot akartál kicserélni a sufniban. (miután a FÉRFI lépett) A bástya nem is átlósan lép!

FÉRFI
Az első játszmánk alatt léphetett így?!


Mikor volt az már?! Vagy ötven éve! Azóta már változtak a szabályok.

FÉRFI
(újra lép) Milyen volt a vérvételen?


Elmeséljem? (lép)

FÉRFI
Isten ments! Tudod, hogy elájulok a vértől. (lép)


(lép, majd diadalmasan) Sakk!! De ügyes vagyok! (énekel) János bácsi, János bácsi, alszol-e…

FÉRFI
Ne kornyikálj! Nem tudok így koncentrálni.

(Hosszú csend. Mindkettő a táblát nézve gondolkodik.)

FÉRFI
Lépjél már!


Hát nem te jössz?!

FÉRFI
Nem tudom, elfelejtettem.


De ciki! Igazából én se tudom, de tudod mit: lépek én. (lép) Sakk!

FÉRFI
Még a végén megversz. Össze kell szednem magam! (lép, majd hirtelen) Jaj, de hülye voltam! Leszedhettem volna a királynődet. Léphetek még egyszer?


Egy frászt!

FÉRFI
(mialatt a NŐ hosszan gondolkodik, egy újságot vesz elő, és olvasgatni kezdi) Drágám, van egy cikk a szinkronúszókról…


(oda se figyel) Aha…

FÉRFI
Van kép is róluk. Nem azért mondom, de csodálatos a spiccük!


Meg ne mutasd! Nem bírom, ha a medencében kánkánoznak. (lép, majd kitépi a FÉRFI kezéből az újságot, és messzire hajítja) Különben is, mit foglalkozol te mások spiccével?! Sakk!

FÉRFI
(gúnyolódva) Ó, de ügyes vagy!!! (diadalmasan) De elnézted ezt a huszárt, és így neked sakk!! (lép) Sakk!!!!!

(Az egész játék innentől kezdve egy villámsakká változik, villámpárbeszéddel.)


Egy gyaloggal kevesebb. (leveszi) Sakk! Szeretsz?

FÉRFI
(kilép) Szeretlek! Te is?


Hopp, egy huszár! (leveszi) Sakk! Én is! Fújjak neked valamit a szaxofonon?

FÉRFI
(kilép) Isten ments! Még mindig szeretsz?


A királynődnek is annyi! (leveszi) Sakk! Még mindig. És te?

FÉRFI
(kilép) Én is.


(lép) Sakk!! Ez nem kóros?

FÉRFI
(kilép) Nem, szerintem ez így van rendjén.


A bástyád is repül! (leveszi) Sakk!! Két lépés, és matt!

FÉRFI
Egy döntetlen?


(rövid gondolkodás után) Rendben, de jegyezd meg: ha nem lennél ilyen jóképű, végigjátszanánk…

(Függöny.)

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS