A szobrok anyaga a pirogránit egy mesterségesen készített, a gránithoz hasonló kő. Könnyen olvadó agyagból készül. Az agyagot égetik, porrá őrlik, nyers, nehezen olvadó agyaggal keverik, vízgőzzel gyengén megnedvesítik és nagy nyomás mellett préselik, azután újra égetik.
Mai ismereteink szerint az 1890-es években 5 darab 2,5 m magas angyalszobor készült az akkor világhírű pécsi Zsolnay gyárban. Budapesti megrendelésre alkották a Kőbányai Szent László templomhoz, melyek azóta is ott állnak. A II. Világháború idején a pesti angyalok megrongálódtak, szárnyaik letörtek, de később restaurálásra kerültek. További 3 társuk Kishajmáson, kettő pedig Máriakéménden áll. A szobrokat Lechner Ödön tervezte, a szobrász pedig a szászvári születésű Kiss György (1852-1919) volt. Az alkotások a szecesszió kedvelte géniuszok heroikusságát előlegezik meg, magyaros jelleggel és erővel. Plasztikája eltér a korabeli épületszobrok akadémikus sablonjaitól. Érdekes, hogy a kőbányai angyalok feje körül glória látható, de a máriakéméndi és kishajmási szobrokon ilyen nincs vagy hiányozik. A nagyméretű honalapítás kori domborműves magyaros öltözetű, varkocsos (fejtetőn vagy tarkón szorosan összekötött, ezen túl lazán lógó hajfonatú) angyalszobrok a hitet és szeretetet szimbolizálják. Az egyik szobor a keresztet tartó hit, a másik a szívet tartó keresztet ábrázolja. Kishajmáson 3 szobor áll: a horgonyt tartó remény és a 2 darab imára összetett kéz ábrázolású. Budapesten a kőbányai templomnál látható mind az öt figura: hit, remény, szeretet plusz a két imádkozó szobor.
A szobrokat általában két példányban készítik, hogy amennyiben megsérülne, pótolni lehessen. Ezért mindegyikből kettőt készítettek, így 5-féle típust 2-2 példányban. A másodpéldányok, melyek értéke az eredetivel megegyezik, közel 70 évig (a Zsolnay gyár raktárában?) rejtve voltak, és csak 1958-ban lettek felállítva. Három Kishajmásra a kálváriához, kettő pedig Máriakéméndre a Nagyboldogasszony kegytemplom főbejáratához került. (A máriakéméndi két példány eredetileg Bátaszékre került volna, de ott nem találtak nekik megfelelő helyet. Az 1950-es években talán eleve egy eldugottabb helyett kerestek, ahol biztonságban lehettek.) Eredetileg állt még egy keresztet tartó angyalszobor Pécsett a Zsolnay mauzóleum tetején is, melyet korabeli fotók bizonyítanak. Egyes vélekedések szerint az 1950-es években, amikor is a mauzóleumot teljesen kifosztották, munkásőrökkel lövették le ezt az angyalt. Hiteles történetet erről az angyalról sem tudunk, de minden bizonnyal tönkrement, elkallódott az évtizedek során. Sajnos a máriakéméndi angyalszobrok felett sem múlt el nyomtalanul az idő. A helyiek szerint 1987 táján egy nagy vihar megrongálta azokat, és később további darabok törtek le, így ma már szárnyaik teljesen hiányoznak és több helyen töröttek. 2006-ban az egyház pályázatot 
nyújtott be az NKA-hoz az angyalszobrok felújítására. Sajnos a pályázat nem nyert, így a szobrok továbbra is dacolnak az idők viharaival. Reméljük adománygyűjtésünk mielőbb lehetővé teszi a restaurálást, és egy letűnt kor igényes alkotása ismét teljes pompájában állhat a máriakéméndi kegyhely előtt. A szobrok felújítása (anyagköltség, szállítás, daruzás, munkadíj) 4 millió Ft-ba kerülnek. Eddig 2,5 millió Ft-ot sikerült gyűjtenünk.
Adományokat a máriakéméndi székhelyű Környezetvédelmi és Közösségi Értékadó Egyesület 50100026-12002762 számlaszámára várunk angyalszobrok közleménnyel.
Kívánjuk, hogy az angyalok vigyázzák Máriakéméndet!
Biki Endre Gábor
Lásd még a 2015. december 11-i cikket ugyanerről a témáról:
Hozzászólások