Bertók László, Miklóssy Endre, Kende Kata és Kereszturi József az emléknapon (Szokoli Matyó felvétele)
120 éve született Várkonyi Nándor. Erre az alkalomra, május 19-re emléknapot szervezett Kende Kata, Várkonyi Nándor unokája, valamint a Csorba Győző Könyvtár Pécsett, a Várkonyi Nándor Fiókkönyvtárban. A rendezvényt megelőzően a pécsi köztemetőben koszorúzás volt Várkonyi Nándor sírjánál. A megemlékezés virágait az unokákat – Kende Ágnest, Kende Katát és Várkonyi Andrást – követően Miszler Tamás, a Csorba Győző Könyvtár igazgatója, Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője, Nagy Imre professzor és Pintér László, a Csorba Győző Társaságot képviselve helyezte el.
A Várkonyi Nándorról elnevezett fiókkönyvtárban folytatódott az emléknap, melynek fő eseménye a Széphalom Könyvműhely kiadásában megjelent Várkonyi Nándor élete képekben című kötet bemutatója volt.
A szépszámú közönséget Miszler Tamás köszöntötte, majd Kereszturi József ny. könyvtárigazgató, mint házigazda beszélt Várkonyi Nándor munkásságáról.
– Földi életének 79 évre szabott idejében Várkonyi Nándor több életművet alkotott: az első a könyvtárosi, a második az irodalomtörténészi-irodalomszervezői, a harmadik az eszmetörténeti munkássága. Az ötvenes évektől, mint szuverén gondolkodót elnémították, de ő rendületlenül alkotott. A hetvenes évek eleje hozta meg számára a megjelenési lehetőségeket, de csak korlátozottan. Néhány folyóirat közölte írásait, majd a Sziriat oszlopai harminc évvel korábbi, átdolgozott kiadása a Magvető Kiadónál jelent meg 1972-ben. Ezt követte a Stonehenge-fotóskönyvhöz írt előszava, a Dunántúl újabb kiadása, majd 1976-ban, már a halála után a Pergő évek önéletrajzi kötetének megjelenése. Várkonyi Nándor a fiát, Várkonyi Pétert bízta meg a szellemi örökségének gondozásával, a kéziratban meglévő kötetek kiadásával. Várkonyi Péter a nyolcvanas évek vége felé megkereste Mezey Katalint, a Széphalom Könyvműhely kiadóvezetőjét, és 1989-ben megkötötték a szerződést az életműkiadás elindításáról. Időközben, még szintén 1989-ben a Baranya megyei Könyvtár három fejezetet kiadott Az elveszett Paradicsom című műből, dr. Román Lászlóné érdeme volt ez.
Várkonyi Nándor üzenete: „Soha ne tartsd lehetetlennek, ami annak tűnik, de mindig kételkedj abban, ami biztosnak látszik.”
Bertók László Kossuth-díjas költő, ny. könyvtárigazgató Várkonyi Nándorhoz kapcsolódó személyes élményeit elevenítette fel, elmondta, hogy híve, tisztelője, csodálója volt Várkonyi Nándornak, de nem mondhatja, hogy ismerője is. Várkonyi Nándor nemcsak sokat, hanem lényegest is tudott! A Széphalom Könyvműhely hűen a kéziratokhoz, együttműködve az örökösökkel jelentette meg a szellemi örökséget.
Kereszturi József ismertette, hogy összességében a Széphalom Könyvműhely több mint 3700 nyomtatott oldalt jelentetett meg Várkonyi Nándor életművéből. Várkonyi Péter a lényeges dolgokat befejezve megírta a Várkonyi Nándor öröksége című kötetet, ez 2014-ben jelent meg ugyancsak a Széphalom Könyvműhely gondozásában. Most már az unokák generációján a sor: Kende Ágnes a dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka által szorgalmazott Várkonyi Nándor Emlékszoba kialakításában vállalt nagy szerepet, Várkonyi András a könyvek átadásával, Kende Kata pedig az internet felhasználásával segíti elő nagyapjuk szellemi örökségének megismertetését. Ez utóbbi volt az alapja annak, hogy Várkonyi Nándor életét kézbe vehetően, azaz könyvben, képekben mutassák be azoknak, akik őt nem ismerték, és akár ezen keresztül is kedvet kapjanak művei olvasásához.
A kiadó, a Széphalom könyvműhely nevében Miklóssy Endre író, építész, tudós filozófus beszélt, aki 1999-ben tanulmányt írt Várkonyi Nándor, az isteni könyvtáros címmel, továbbá elkészítette a Várkonyi-monográfiát, ennek kiadása várható.
– Sorsválasztás, hogy itt telepedett le – kezdte mondandóját Miklóssy Endre. – A hegy és az erdő is ide vonzotta. Bár pécsi születésű, de édesapját Nyitrára helyezték, így gyermekkorát ott töltötte. A nyitrai emlékek döntően befolyásolták a már felnőtt Várkonyi Nándor lakhelyválasztását. Budapesti évei alatt rájött, hogy az egy központú ország szellemi értelemben tragikus, ezt kell fellazítani, ezért Pécset alternatív szellemi centrummá akarta alakítani. Úgy fogalmazta ezt meg: inkább legyek vidéki liba, mint körúti szajha. A semmiből indította az irodalomszervezést, és így vált a 30-as évek legnagyobb irodalomszervezőjévé. Várkonyi Nándor és Hamvas Béla akkor is alkotott, amikor elnémították őket. Életműveik előjöttek az asztalfiókból. Míg mások a cenzúrára hivatkozva meg sem írták azt! Várkonyi Nándor hatalmas életművet hagyott hátra. Izgalmas kérdések foglalkoztatták. Az öt-hatezer éves írásbeliség már képet mutat az emberről, de mit csinált előtte, abban a százezer évben? Tulajdonképpen minden lényegeset – mutat rá Várkonyi. A mítosz őrzi az ősi tudást, ezt lehet rekonstruálni. A tudomány és a mítosz megítélése más. A mítosz úgy van, ahogy van, nem lehet kétségbe 
vonni. Míg a tudományt a fejlődés révén felül lehet írni. Várkonyi 70-80 éve írta könyvei jelentős részét, a tudomány akkori állásának megfelelően – volt ahol tévedett, volt ahol beigazolódott a feltevése. Nem kinyilatkozásként, hanem szemnyitogatóként kell a műveit olvasni.
– Szinte kényszert éreztem mindig, hogy nagyapánkat, Várkonyi Nándort megismertessem a kis és nagy környezetünkkel – vette át a szót Kende Kata, a Várkonyi Nándor élete képekben című könyv szerzője. – Ezért honlapot hoztam létre www.varkonyinandor.hu elérhetőséggel. Itt sok minden megtalálható. Születésének 120. évfordulóját viszont másként szerettem volna ünnepelni, mégpedig egy kézbe vehető kötettel, mely az ő életét mutatja be. A fiataloknak szánom elsősorban, akik őt nem ismerhették, de a könyv által a gondolatai, a szellemisége talán megragadja az újabb nemzedéket, és az életművére is felhívja a figyelmet. Mezey Katalin vállalta a megjelentetést, köszönet érte.
Hozzászólások