Páratlan régészeti kiállítás nyílt a Szent Márton-év keretében Pannonhalmán és Szombathelyen. A híres régészeti leleteket és számos aranytárgyat, köztük a Nagyszentmiklósi kincs egy darabját is felvonultató gyűjtemény Szent Márton szülőföldjének, Pannóniának közel öt évszázadát mutatja be, betekintést enged a kereszténység e térségen belüli elterjedésébe. Ebben az összefoglaló formában most először tekintheti meg a nagyközönség a korszak nemzetközi jelentőségű kulturális és művészeti értékeit.
Arany aljú üvegpohár
2016. június 3-án Veres András szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki kar elnöke a Szent Márton és Pannónia című időszaki kiállítás megnyitóján az egykori tábori püspökről szólva hangsúlyozta: Néphagyományaink és művészeti kincseink mutatják, hogy a nép körében Szent Márton kultusza folyamatosan jelen van. Tiszteletét tovább kell vinni s erre jó lehetőséget ad a születésének 1700 évfordulójára rendezett emlékév, amely Szombathelyet és Pannonhalmát is egységbe kovácsolta. Június 6-án újságírókkal én is felkerestem a kiállításokat.
Szalagfonattal és állatornamentikával díszített korongfibula a 7. század elejéről
A tárgyak hat téma köré épülnek. Három a szombathelyi Iseum Saveriensében található. A vasi megyeszékhely régészeti leletekkel, valamint a kereszténység megjelenésének tárgyi emlékeivel az egykori Savaria Márton-kori világával foglalkozik. Itt számomra egy Fortuna szobor megtekintése okozott csodálatot. A rendkívül jó állapotban megmaradt szobrot, amely eredetileg egy földbirtokos család lakóhelyén, villájuk házi szentélyében állt, két részből illesztették össze, külön öntötték a figurát és külön a trónust. A szobor eredete Itália, az 1. század második fele. A múzeumban a tárlatvezetést professzor dr. Tóth Endre régész végezte.
Utunk következő állomásán, Pannonhalmán a monostor ezeréves történetét ismerhettük meg, valamint az ókeresztény liturgiákat. Az ötödik rész a kereszténység megjelenése utáni időszakot tárgyalja, a hatodik pedig ismerteti, hogy miként viszonyult a legfelsőbb társadalmi réteg a kereszténységhez. Az itteni kiállítás egyik különlegessége a Menzatöredékek, Jónás próféta történetének ábrázolásával. A két töredék egykor egyazon sirmiumi oltárasztal része volt, melyek közül az egyik még mindig a volt Sirmiumban, a mai Sremka Mitrovicában, míg a másik Bécsben található. A szobor eredete Sirmium, 4. század. A csoportot Dr. habil Vida Tivadar tanszékvezető egyetemi docens kalauzolta.
A képek forrása: http://szentmarton-pannonia.hu
Hozzászólások