Negyven magyar és húsz külföldi résztvevővel oktatás beruházás konferencia zajlott Budapesten 2016. június 10-én. Az előadók között a magyarokon kívül ott volt a cseh pénzügyminiszter-helyettes és a pozsonyi egyetem rektora is.
Egy több tízmillió eurós hitelszerződést ír alá Magyarország az Európai Beruházási Bankkal gyermekellátási és oktatási infrastruktúra finanszírozására. Rövidesen megnyílhat egy új EIB-iroda is Budapesten – jelezte egy mai oktatási-beruházási konferencián tartott beszédében Baranyay László. Az Európai Beruházási Bank alelnöke beszédében többször is célzott arra, hogy szoros az összefüggés az ország gazdasági növekedése, felzárkózása és az oktatásra-képzésre költött pénzek között és emlékeztetett arra, hogy az EIB kész az ilyen projektek finanszírozására, hiszen 2014-ben és 2015-ben is több mint 4-4 milliárd eurót fordított erre. A konferencián kiderült, hogy már több mint 300 magyar kkv is érzi a Juncker-tervnek becézett program hatásait. Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért is felelős biztosa rámutatott, hogy 3 szinten is erős verseny zajlik jelenleg a világban az oktatás terén: a képességek, képzettségek területén,az oktatási intézmények és piacok között a pénzügyek és a beruházások terén.
Ebben a háromsíkú versenyben egyre nehezebb megtalálni azokat a jól képzett dolgozókat, akik a fenntartható, illetve gyorsuló gazdasági növekedéshez hozzá tudnak járulni a munkahelyeken – tette hozzá Navracsics Tibor és példaként említette: több mint 4 millió fiatal munkanélküli van jelenleg az EU-n belül, miközben több mint 2 millió betöltetlen állás látható csupán az informatika-telekommunikáció területén.
Azt sürgette, hogy a kormányzati és oktatáspolitikai vezetők olyan programokat, megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek segítenek ezeket a strukturális problémákat áthidalni,ezt fogja szolgálni az EU Skill Agenda programja, de a programok mellett a megfelelő arányú finanszírozás is fontos. Az OECD 2012-es összevethető adatait idézve rámutatott, hogy a visegrádi négyek elég rosszul állnak a GDP-arányos oktatási kiadások terén (alapfokútól felsőfokúig együttesen), hiszen az országcsoporton belül 3,5-4,5% között szóródik ez a ráta, míg az észak-európai fejlettebb országokban ennek aránya 4,5-5,7% közötti, Dél Afrikában 6% és számos más országban még a 6%-ot is meghaladja (pl. Új-Zéland, Brazília, Kína).
Elismerte, hogy a költségvetési konszolidáció idején kevés a (visegrádi) országok mozgástere az oktatásfinanszírozásra, és éppen ezért hívta fel a figyelmet ő is a konferencia fő „ajánlatára”, az Európai Beruházási Tervben rejlő finanszírozási lehetőségekre, amelyek az Európai Beruházási Bank segítségével érhetők el a különböző oktatási intézmények számára is.
A régiók jövőjét az oktatásba való befektetés eredménye fogja meghatározni zárta összefoglalóját az EU-biztos.
A konferencia korábbi részében, az European FundforStrategicInvestment (EFSI)-ben rejlő lehetőségek bemutatásakor Szász Károly, a Semmelweis Egyetem kancellárja, a pénzügyi felügyelet korábbi vezetője mint résztvevő hozzászólásában azt jegyezte meg: Magyarországon a törvényi-szabályozói okok miatt lényegében nem férhetnek hozzá az állami fenntartású felsőoktatási intézmények egyéb finanszírozási lehetőségekhez, így bár kedvezőnek tűnik az EFSI, de annak terjedését és a felsőoktatási intézmények közötti nemzetközi együttműködéseket ilyen okok is akadályozhatják.Hasonlóan vélekedtek a cseh és szlovák szakemberek.
(Forrás: Portfolio)
Hozzászólások