Nagy érdeklődés kísérte Budapesten a Napi.hu internetes portál Tőzsdére magyar! címmel megrendezett konferenciáját amelyen a főszerkesztő Korányi G. Tamás − aki maga is elismert tőzsdei szakértő − moderált.
Végh Richard, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a hazai helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar vállalkozások sokkal inkább banki hitelekkel finanszírozzák magukat, mint a többi uniós országban, ez pedig gond, hiszen egy válság ismét könnyen finanszírozási gondokat okozhat ezen cégeknél. Sokan gondolkodnak uniós forrásokban is, ám ezen pénzek csak 2020-ig biztosak − hogy utána mi jön, azt ma még senki sem tudja. Valószínűleg csökkenni fog az elérhető pénzmennyiség és mérséklődik a vissza nem térítendő támogatások aránya is.
Ezért is akart az MNB fő tulajdonosává válni a BÉT-nek, a cél, hogy 2020-ig jelentősen sikerüljön megerősíteni a tőkepiacot. Ennek keretében például növelnék a kkv-k jelenlétét a tőzsdén. A fő gond, hogy nincsenek új bevezetések a tőzsdén, így az utánpótlás kérdése talán a legfontosabb. Ennek eléréséhez öt alappillért említett Végh: a sikeres tőzsdei bevezetést, a piacszerkezet megújítását, új kibocsátói szolgáltatásokat, a befektetői réteg megerősítését és a kormányzati támogatásokat.
Az új bevezetések a BÉT vezetője szerint szinte minden szektorból jöhetnek, így az állami nagyvállalatok köréből éppúgy, mint a nagy magánvállalatok, vagy a kkv-k. Ez utóbbiakról elmondta, hogy ők foglalkoztatják a munkavállalók jelentős részét, ők adják a GDP kiemelt részét, így mindenképpen meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy így finanszírozzák a fejlődésüket.
Emiatt nagyon erősen szeretnénk fókuszálni a kkv-kra − emelte ki Végh, aki szerint egy kkv számára nem egyértelmű irány a tőzsdei megjelenés, ennek megváltoztatása érdekében pedig egy olyan mentoring programot készítene a BÉT, amely a tőzsdei bevezetést fontolgató vállalatok számára csökkenteni tudná a felkészülési terheket. Ebbe bekerülni csak szigorú feltételek után lehet és az sem biztos, hogy ezután meg tud jelenni a tőzsdén, de segíthet nekik akár más befektetési források, például kockázati-, vagy magántőke bevonásában.
A BÉT kidolgozott egy módszertant, ami alapján méret, eredményesség, növekedési számok alapján sorba rendezik a cégeket, majd egy vállalatirányítási, stratégiai értékelés jön. A saját számításai szerint 330 olyan kkv-t talált a BÉT, amely képes lehet a tőzsdei megjelenésre. Nem friss cégekről van szó, az átlagéletkor 18 év, ám az utóbbi években jelentősen, közel 30 százalékkal nőtt az árbevétel, 11 százalékkal a dolgozói létszám, de az általuk nyújtott fizetés is magasabb az átlagnál.
Végh szerint azt is megvizsgálnák, hogy a tőzsde hogyan tudna részt venni a crowdfundingban, azaz a közösségi finanszírozásban. Először ez egyfajta adomány volt, ám mára több ága kialakult, így van olyan formája, ahol a támogatásért cserébe részesedést kapnak a támogatók a cégből.
Amennyiben a kitűzött célokat sikerül elérni, az jelentősen növelheti a gazdasági növekedést, mivel a tőzsdei cégek az átlagnál jobban járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, költenek kutatás-fejlesztésre és teremtenek munkahelyeket – vélte Végh.
Hozzászólások