Susog a táj • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Susog a táj

 

Dús lombkoronák
csetelnek sietve,
susogva suhan
a hír szellőszárnyon:
a megváltott ember
végre észre tért,
nem vágja többé
maga alatt a fát,
a kék bolygó ügye
nyerésre áll.

 

De lám,
ez is csak kacsa,
mint annyi más,
mit oly sokan
gondolkodás nélkül
megosztanak,
valóban megváltották
az embert,
ő azonban
meg nem változott.

 

Sírjára majd
fák hullatnak
harmatkönnyeket,
amikor a természet
új, sikeresebb
projektbe kezd.

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS