Szarvas István | Tíz éve, 2006 szeptember 1-jén hunyt el a költőfejedelem

Kultúra, művészet

Tíz éve, 2006 szeptember 1-jén hunyt el a költőfejedelem

Több napilap megemlékezett Faludy György haláláról. A Magyar Időkben ezt olvashatjuk: „Faludy egyedisége abban állt, hogy a fél évezredes humanista eszméket  XX. század kontextuséba ültette, és tudta tartani a lépést az emberiség legpörgőbb századévével 91 évesen is ő írta a legpolgárpukkasztóbb, legobszcénebb verseket − holott ez elméletileg a lázadó ifjúság reszortja.” A Magyar Nemzet írja: „Tíz éve hunyt el Faludy György, Magyarország egyik legismertebb és máig legnépszerűbb költője, írója… Villon-fordításai, átiratai óriási sikert arattak, a francia költő fekete humora jól visszaadta a harmincas évek életérzését.”

 

Faludy György kézírása

Faludy György kézírása

1999-ben interjút adott lapunknak, ebből idézünk, tisztelelegve az író-költő óriás előtt

Az egyik napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy Ön a szép verseket szereti. A szabad versekkel nincs különösen jóban. Meghatározná nekem, hogy mit tekint szép versnek?

Szarvas István és Faludy György (2005. március 15.)

Szarvas István és Faludy György
(2005. március 15.)

Én a szép versnek azt tekintem, amelynek egy-egy sora, egy-egy versszaka az ember emlékezetében marad, és magával viszi. Álmában az udvarlott nőnek elmondja a versnek a sorát, emlékezik rá, félálmában ismétli a verset, talán hogyha haldoklik, akkor is elmondja magának. Szóval, ami vele jön. Most nézzük azokat, akik Magyarországon úgynevezett szabad verset írtak: én nem tudok elképzelni senkit, aki például derék barátom, Kassák Lajos verseit emlékezetből tudná elmondani a nőnek, akit szeret, és félálmában eszébe jut. Szóval a szabad vers nem gyökerezik meg az emberben. Én szép versnek azt tartom, amelyik az életen át elkísér bennünket, anélkül, hogy olvasnánk egy sort, egy versszakot, vagy egy egész verset. Szóval ennyi a felelet csak egyszerűen. Én nem szidom, vagy harcolok a szabad vers ellen, mert majdnem mindenki azt írja, ritmusba, vagy rendesen ritmus nélkül, ráadásul én prózának tartom. Hát ennyi a felelet.

Tud arról, hogy ennek az újságnak, amit az ölében tart, távolról szellemi megteremtője, mert egy Ön által írt képeslap hatására döntötte el a szerkesztő, hogy elindítja a Hetedhéthatárt? Mit üzen a lap olvasóinak?

Hát sok szeretetet nékik. Én rém büszke vagyok, hogy — bár tudtom nélkül — hozzájárultam a Hetedhéthatár létrejöttéhez, és hosszú életet kívánok neki! Hosszabbat, mint az enyém.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Tíz éve, 2006 szeptember 1-jén hunyt el a költőfejedelem”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés