hajnalzöld virágagyarak
szunnyadnak a föld alatt
kék szívük alatt még csattog
kiált a fagy
csillagcsápjaikat
majd felrikkantja a nap
s rőt bőrük útra eszmél
hajnalzöld-haragok lobbannak kékre fent
s mi – hínárférgesek
ámulhatunk virágjaink felett
ég veszettül, csodaszépen
homlokunkra bélyegül a szégyen
csillag-fenekedő agyaraik miatt
Hozzászólások