Cardio versio • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Cardio versio

melegen hullámzó
tónusos ritmus –
zárt ökölből sugarasan
szerteszét pattanó ujjak:
tágra-dobbanó
mélybe-teljesedő
éltető áramlás

odakinn vihar
idebenn visszhangja
most elszabadult
vadul nekilódult
pörög-dohog a motor
lüktet a lelke
lendül a kedve
nem töpreng soha
csak rohan tova
törtet szüntelen
dobog rendületlen
csapdossa bordám
ver görcsös-tétován
nem lehet csüggeteg
hajszoltan beremeg
még most gyorsan
muszáj sokat: élni kell

liheg a lendület
fullad az ütem
kocogtat mereven
az ér üvegfalán
kemény-pengés
pitvari ütésű
rideg aritmiám –

leCSAPNAK
a feltöltött áramlapátok
izzó villámlással
rángatódzó alvással
eltérítenek énemtől
örökpörgő létemtől
facsar a szívem

ÜTNEK
csavar a szívem
némán kicsit tétovázva
de még jókor felocsúdva
markáns módon tiltakozva
toporzékol tántorogva
és újra fut: már lobogva
minden érvet hátrahagyva
rohan élni lángolva
öntörvényű álmokba

de kiÜTNEK újra –

végre
diktált renddel
színuszritmusra
kerget híg vért
csapzott szívem
visszafogott-lefojtva
így kell elviselnem
vergődő életem
óvatosra-oltva


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS