Péntek délután – Szösszenetek Facebookon innen és túl • Hetedhéthatár

Szépirodalom - próza

Péntek délután – Szösszenetek Facebookon innen és túl

 

Mosolyogj!
Mosolyogj a világra, és az visszamosolyog – mondja a bölcselet, de én sokszor azt tapasztalom, hogy ha rámosolyogok a világra, az visszakérdez: mi a fenét vigyorogsz?!

 

Péntek délután
Alapítvány. Péntek délután már annyira szét vagy esve, hogy csak reflexből fegyelmezel: ha hangoskodás van, pisszegsz a gyerekekre, és amikor már egy perce csittegsz, pisszegsz, akkor veszed észre, hogy a termünkben – most kivételesen – mindenki csendben játszik, csinálja a dolgát, csak a szomszédos teremben (egy gipszkartonfal túloldalán), kiabál az egyik gyerek, gyakorlatilag őneki pisszegsz.

 

Idegenvezetés
Könyvtár. A Rejtő-kiállítás kezdetéig volt még fél órám. Beültem az olvasóterem egyik eldugott zugába, és miután el voltam maradva az egyik írásommal, írni kezdtem. Néhány perc múlva arra járt egy gimis csoport, akiket a könyvtár munkatársa vezetett végig az épületen, elmondta nekik, mi hol található. Kicsit fura volt a helyzet, ahogy a fiatalok – mint valami galériában – mindent megbámultak, még engem is, ahogy ott írok a sarokban. Szinte vártam már, hogy ez fog elhangozni az asztalomnál: „Ott vannak folyóiratok, itt vannak az idegennyelvű könyvek, ja itt meg egy író ír. Jól nézzétek meg!” De szerencsére ez elmaradt.

 

Fúj, táncol, nevet…
Alapítvány reggel. Az autista fiú ül a kanapén és fúj maga előtt valamit, közben nevet. Odamegyek hozzá, hogy megnézzem, mit csinál, mert elképzelésem se volt róla, mit fújhat. (Légy? Darázs?!) Leülök mellé, és azt látom, hogy a napfényben szálldogáló porszemecskéket fújja. Fúj, a porszemecskék táncot járnak a reggeli fényben, nevet. Fújás, táncolás. nevetés. Fúj, tánc, nevet…

 

A has
Egy férfi előbb-utóbb elérkezik abba a korba, amikor átéli a tagadás fázisát a pocakjával kapcsolatban. Mostanában én is ilyeneket mondogatok:
– Torzít ez a tükör, olyan, mintha pocakom lenne. Honnan hozták ezt?! A vidámparkból?!
– Rossz ennek a pólónak a szabása, itt elől, mintha feszesebb, rövidebb lenne…
– Rosszak a fényviszonyok, furán vetülnek az árnyékok itt a hasam tájékán… mintha pocakom lenne, de nekem ilyen sose volt, valószínű optikai csalódás ez az egész…

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS