Hogyan élhetném meg
mindennapjaimat, mikor
álmaim és a valóság
között szakadék tátong?
A szakadék felett
átívelő híd, melyen
átkelhetek, az ív, melyet
két partjára lefektetek,
az is csak én magam lehetek.
Mint a Majomkirály, ki
önnön testéből képezett
hidat, melyen át népe a
vágyott menedékbe érkezett.
Mennyit bír ki a lélek, és
mennyit a test?
Vékony jégen jár az emlékezet:
most úgy érzem, mindannyian
törékeny valóság pengeélén
táncolunk a szakadék felett.
Hozzászólások