A palicsi ’56-os emlékmű megkoszorúzásával kezdődött, majd a szabadkai Népszínház Jadran színpadán ünnepi beszédekkel és műsorral folytatódott a Vajdasági Magyar Szövetség 1956-os forradalom tiszteletére szervezett központi ünnepsége. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyarok összetartozásának és világba tartozásának ünnepe, a szabadság a legfontosabb nemzeti érték, hangzott el az ünnepi beszédekben.
A palicsi emlékműnél koszorúzott Pirityiné Szabó Judit, Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetője, dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja, Pásztor István, a VMSZ elnöke, valamint Fremond Árpád és Kovács Elvira alelnökök. A Magyar Nemzeti Tanács nevében az emlékezés virágait Hajnal Jenő elnök, Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke, valamint Petkovics Márta tag helyezték el az emlékműnél. A szabadkai önkormányzat, és a VMSZ helyi szervezete nevében Horvát Tímea elnök, alpolgármester és Bunford Tivadar, a vkt elnöke koszorúzott. Az emlékhelyre virágot helyeztek a VMSZ községi és körzeti elnökei, más önkormányzati polgármesterei, a nyugdíjas és a női fórum elnökei is. Tisztelegtek a szabadságharcosok előtt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és a Nagy Imre Társaság képviselői.
A megemlékezés a Népszínház Jadran színpadán ünnepi műsorral folytatódott. Némedi Imre, az est házigazdája elmondta, mintegy húszezren vonultak akkor, 1956-ban az akkori Jugoszlávia irányába, s a magyar hazát 197 ezer lélek hagyta el.
– Vajon mi lehet az ünnepelt esemény üzenete? Az, hogy nem kérünk a diktatúrából, az egypártrendszerből; szólás-, gondolat- és vallásszabadságot, és emberhez méltó életet akarunk. Mi, magyarok nem tűrjük a rabságot. A szabadság a legfontosabb nemzeti érték, hogy magunk döntünk a sorsunkról. Az összetartozás üzeni, hogy a nemzet a forradalom leverését követően sem tört meg. Megerősödve került abból ki. A hősök tisztelete önmagunk tiszteletére tanít – hangsúlyozta beszédében dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, aki beszédében arra is kitért, hogy a forradalmat az utca népe indította el, akik elnyomásban születtek és diktatúrában éltek, s a forradalmárok bátran szembeszálltak a többszörös túlsúlyban lévő szovjet hadsereggel, nem óvatoskodó beszédeket tartottak, hanem fegyvert rántottak.
Pásztor István, a VMSZ elnöke
Fotó: Ótos András
– A kétoldali kapcsolatok soha sem voltak még ilyen jók Magyarország és Szerbia között. Érdekeink egybeesnek. Köszönhetően Aleksandar Vučić bölcsességének és bátorságának, a vajdasági magyarság 2014-ben elégtételt kapott a kollektív bűnösség eltörlésével. A szerb kormány sokat tett a kisebbségi jogok védelme és biztosítása terén – mondta dr. Pintér Attila, majd a jelenlegi gazdasági kapcsolatokról is elismerően szólt.
Pásztor István, a VMSZ elnöke ünnepi beszédében azt mondta, habár a nemzet ünnepnapjainak megvan a maguk forgatókönyve, állandóságuk, ismétlődő ritmusuk nem a megszokást jelentik. Jelentik viszont a bizonyosságot, a biztonságot, a szabad szemmel sohasem látható, érzéki tapasztalással birtokba nem vehető tudást az összetartozásról, mondta.
Az ünnepi beszédeket követően László Sándor rendezésében Mennyből az angyal címmel adtak elő ünnepi előadást, amely darabot Márai Sándor prózái ihlették.
(Forrás: Magyar Szó)
Hozzászólások