#EUFUTURE
2016. október 18-án és 19-én zajlott az Európa jövője címet viselő sajtószeminárium Brüsszelben, melynek apropóját az Európai Unió válsága és a válságból kivezető utak keresése adta.
Három jelentéstervezetről beszélgettek az EP képviselők és a sajtó képviselői: Guy Verhofstadt, Reimer Böge, Pervenche Berés, Elmar Brok és Mercedes Bresso tervezeteit tárgyalták.
Mindhárom jelentés arra mutat rá, hogy az EU-nak új kihívásokkal kell szembenéznie, melyeket még nem sikerült megfelelően kezelni pl. menekültválság, terrorizmus elleni küzdelem, a közelben felmerülő külpolitikai kihívások, globalizáció, éghajlatváltozás, pénzügyi és adósságválság, versenyképesség hiánya, és a belső piac megerősítésének szükségessége.
Pervenche Berés
Mindhárom jelenés egyetért abban is, hogy a tagországok egyenként a kihívásokat nem tudják legyőzni, szükség van az EU együttes fellépésére. A jelentések eltérő fókusszal, de sok hasonló ötlettel álltak elő arról, hogy hogyan lehetne az európai uniós intézményrendszert hatékonyabbá tenni, hogy az alkalmazkodni tudjon az új illetve régóta fennálló kihívásokhoz.
A sajtószemináriumot október 18-án kedden, Mairead McGuiness (EPP, Írország), az Európai Parlament alelnöke nyitotta meg, majd a beszédet követően Guy Verhofstadt javaslatait vitatták meg a szeminárium résztvevői. Guy Verhofstadt szerint Európa népei között szorosabb kell, legyen az egység, hogy letörjék a szétesési törekvéseket és megerősítsék az EU céljait és alkotmányos jellegét. Javaslatában – a teljesség igénye nélkül – a következő változtatási szempontokat vetette fel:
Guy Verhosftadt
A Lisszaboni Szerződés reformjával kell kezelni az EU irányítási hiányosságait. Azaz, fokozott kormányköziség és renacionalizáció helyett az EU-t új és hatékony európai képességek és eszközök létrehozásával kell modernizálni. A Szerződések módosításához a tagállamok legalább négyötödének minősített többségű ratifikációja kell és az a Parlament egyetértésével léphet hatályba. Akik nem ratifikálják a módosításokat, vagy megkezdik a kiválási folyamatot, vagy társult státuszra váltanak. A „társult tag” státuszra a külső határokon lévő államok számára lenne lehetőség, amelyek csak egyes uniós politikákban kívánnak részt venni, azért, hogy a jogokhoz megfelelő kötelezettségeik legyenek. A „társult jogállás” a megoldás az Egyesült Királyság jövőbeli státuszára is.
A javaslat tartalmaz gazdasági reformokat is az euró övezetben (GMU). Megoldás lenne egy kötelező érvényű „konvergencia kódex”, a költségvetési hiány, államadósság, makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére vonatkozó eljárásokról.
A tagállamok adósságterheinek csökkentésére közös adósságot megtestesítő eszköz szükséges. A tagállamok vállaljanak felelősségét a csődközelben lévő alapokért, strukturális reformokkal tartsák az adósságot a GDP 60%-a alatt. Az EU tagság feltétele a konvergencia kódex betartása.
Szükség lenne egy elszámoltatható pénzügyminisztériumra és közös fiskális rendszerre, bankunióra, valamint egy Európai Központi bankra. Továbbá szükséges egy európai energiaunió létrehozása, ehhez az EU-t kell felhatalmazni arra, hogy beleszólhasson a nemzeti energiapolitikába.
A sajtószeminárium részvetvői
A migrációs válság kapcsán az EP-nek kell az ügy felett ellenőrzést gyakorolnia és nemzetállami biztonsági megfontolások miatt nem maradhat el a közös fellépés. A terrorizmus és szervezett bűnözés elleni uniós kapacitásokat bővíteni kell, a hatóságok tagállamok közötti együttműködését erősíteni kell. Szükséges egy uniós külügyminisztert kinevezni, aki az EU legfőbb képviselője lehet nemzetközi fórumokon, az ENSZ-ben is. Végül több demokráciát, átláthatóságot és elszámoltathatóságot javasol és azt, hogy az Európai Parlamentben és a Tanácsban az euró övezetre vonatkozó kérdésekről csak az euró övezetben megválasztott európai parlamenti-, és tagállami képviselők szavazhassanak, úgy hogy tiszteletben kell tartani az euró övezetbe még nem tartozó tagállamok érdekeit.
Guy Verhofstadt után Mercedes Bresso és Elmar Brok jelentése került megvitatásra.
Ők is a válságok közös megoldása mellett tették le a voksukat, ám szerintük a nemzeti parlamentekkel való politikai párbeszéd fontos a jogalkotási javaslatok tartalmát illetően, úgy, hogy a döntéshozatali jogköröknek világosan el kell különülnie. A nemzeti parlamentek az európai funkciójukat saját alkotmányaik alapján gyakorolják – pl. kormányaik feletti ellenőrzés, így tudják legjobban befolyásolni és felügyelni az európai jogalkotási folyamatot. Ezért ellenzik a közös parlamenti döntéshozó szervek létrehozását. Szerintük az átláthatóság növelése és a cselekvési képesség erősítése kulcsfontosságú azért, hogy az EU helyreállítsa az állampolgárok elvesztett bizalmát és önbizalmát.
Mercedes Bresso
Mercedes Bressos és Broke szerint megoldás lehet a „projektkötvények” alkalmazása, együttműködve az Európai Beruházási Bankkal a finanszírozási infrastruktúra és az energiaprojektek céljából. A GMU szilárd társadalmi alapjának biztosítása érdekében a munkavállalók jogait mobilitáshoz fűződő joguk gyakorlásakor szociális jogaikkal együtt biztosítani kell. Támogatják a tagállamok által megállapított minimálbér ötletét, és szerintük szükséges hogy elfogadjanak egy „munkavállalói mobilitási irányelvet” a még fennálló akadályok megszüntetésére.
A migrációs válságot szerintük úgy kellene kezelni, hogy egy közös uniós menekültügyi és bevándorlási politika gondoskodjon a menedékkérők méltányos elosztásáról az EU-ban. Szerintük szükséges, hogy ebben a politikában minden tagország részt vegyen, ha ez nem kivitelezhető, akkor a megerősített együttműködés lehetőségét kell kihasználni. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) humán és pénzügyi kapacitását növelni kell, hogy nagy migrációs nyomás esetén alkalmazni lehessen azokat a tagállamok támogatására (pl. menedékkérelmek elbírálása) beleértve a hivatal felhatalmazását közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálású műveletek végzésére.
A további menekülthullám elkerülése érdekében a biztonságos harmadik országokkal megállapodásokat kell aláírni a migrációs áramlás ellenőrzése érdekében, mielőtt a migránsok elérik az uniós határokat. Úgy gondolják, hogy a megalapozatlan kérelemmel érkező visszatérő menedékkérőkre szigorú eljárások vonatkozzanak.
Az elmúlt támadások és az erősödő terrorfenyegetettség miatt szükségesnek tartják, hogy élénkítsék az információcserét a nemzetbiztonsági hivatalok és hírszerző szolgálatok az Europollal és a Frontex-szel.
Október 19-én szerdán került sor Reimer Boge és Pervenche Berés jelentésének bemutatására és megvitatására.
Reimer Boge
A képviselők jelentése szerint a 2008-as válság felfedte a GMU gyenge pontjait: a perifériára irányuló tőkeáramlások miatt fenntarthatatlan hiányok keletkeztek, mely államadósság-válságot eredményezett, és veszélybe sodorta az euróövezet létét is a megfelelő költségvetési védőháló hiánya miatt. Az euró fenntarthatósága, a GMU kiteljesítése, a polgárok és piacok bizalmának visszaállítása érdekében közös erőfeszítésekre van szükség mind az EU, mind a tagállamok részéről;
Martin Schulz
Boge és Berés szerint az euróba vetett hit visszanyerése csak akkor lehetséges, ha beváltja a stabilitáshoz, konvergenciához, növekedéshez, munkahelyteremtéshez kapcsolódó ígéretét. Valamint a költségvetési kapacitás kulcsfontosságú ebben, ami csak akkor lehet sikeres, ha pénzügyi támogatást csak egyértelmű kritériumok alapján nyújt ezen túl az Európai Unió.
A képviselők szerint a jelenlegi politikai környezet nem kedvez a GMU reformoknak, ezért átfogó ütemterv szükséges, mely figyelembe veszi a politikai helyzetet, valamint az euró övezet országainak a GMU megvalósítás mellett egyértelmű kötelezettség vállalása szükséges. Azok az országok, mint Magyarország, akik nem tartoznak a GMU-hoz önkéntes alapon, különleges státuszban csatlakozhatnának a kormányzási kerethez.
A sajtószemináriumot Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke zárta.
(Fotók a képviselőkről: Európai Unió 2016 – Forrás: EP. További fotók: Gyenese Andrea)
Hozzászólások