Az október 30-án 16. alkalommal megrendezett EU–Kanada csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke; Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke; Robert Fico, az EU soros elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnöke; valamint Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke aláírták az Európai Unió és Kanada között létrejött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA).
A megállapodás a kereskedelem fokozásával és a gazdasági kapcsolatok szorosabbá fűzésével hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. A kanadai vállalatokkal könnyebb lesz üzleti kapcsolatot folytatni, megszűnnek a vámok, kölcsönösen és jelentősen egyszerűsödik a közbeszerzési eljárásokban való részvétel, és hozzáférhetővé válnak a kanadai szolgáltatói piac egyes ágazatai, úgyhogy az olyan szakemberek, mint például a mérnökök, számviteli szakértők vagy építészek könnyebben vállalhatnak munkát Kanadában. További előny, hogy kiszámíthatóbbá válnak a beruházási feltételek, és a földrajzi árujelzések is kölcsönös védelemben részesülnek. Több iparág vállalkozásainak – különösen a kkv-knak – jelent előnyt, hogy megszűnik a kettős tesztelés is.
Az új megállapodás szinte minden importvámot eltöröl (a jelenleg alkalmazott vámok 99%-át), ami az európai ipari és mezőgazdasági export számára évente 500 millió euró megtakarítást eredményez. A CETA az EU jelenlegi legfejlettebb és legprogresszívebb kereskedelmi megállapodásaként olyan mérföldkövet jelent, amely referenciát jelent a hasonló jellegű jövőbeli megállapodásokhoz. Olyan ambiciózus fejezeteket foglal magában, melyek a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás és környezetvédelem ügyét kétoldalú kereskedelmi megállapodásban még soha nem tartalmazták ehhez hasonló körültekintéssel. Mindez garantálja, hogy a CETA a kereskedelem és a gazdasági tevékenységek fellendítése mellett a közös érdekek előmozdítását és védelmét is szolgálja.
Az EU 500 millió fogyasztója szintén részesül a megállapodás jelentette előnyökből. A CETA révén úgy bővül a rendelkezésükre álló választék, hogy a jelenlegi minőségi normák nem sérülnek, hiszen kizárólag olyan termékek és szolgáltatások léphetnek uniós piacra, melyek teljes körűen megfelelnek valamennyi uniós szabálynak és előírásnak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a CETA nem változtat a jelenlegi uniós élelmiszerbiztonsági szabályozáson, ideértve a géntechnológiával módosított szervezeteket (GMO) tartalmazó termékekre vonatkozó uniós előírásokat is.
A beruházó és állam közötti vitarendezés gyakorta részét képezi az uniós tagállamok által korábban kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak. A CETA-ban az ilyen vitarendezés helyébe egy új és továbbfejlesztett, beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer lép. Az új, átlátható mechanizmus keretében a beruházók védelmet élveznek a diszkrimináció ellen, ugyanakkor aggályoktól mentesen érvényesülhet az államok joga, hogy közérdekből kifolyólag léptessenek életbe új szabályozást. A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági eljárások átláthatóak lesznek, a bírókat pedig az EU és Kanada jelöli ki.
Aláírását követően az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a CETA ideiglenes hatályba lépését. A megállapodás ideiglenes alkalmazása lehetővé teszi, hogy az uniós vállalkozások és a fogyasztók a lehető leghamarabb élvezhessék a megállapodás jelentette előnyöket azokon a területeken, melyek nem tagállami, hanem kizárólagos vagy megosztott uniós hatáskörbe esnek. A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer új elem a kereskedelmi megállapodásokban. Mivel több tagállamban még nem zárult le az ehhez kapcsolódó nyilvános vita, a mechanizmus nem lép életbe a CETA ideiglenes alkalmazása keretében. Alkalmazására azt követően kerül sor, hogy minden tagállam ratifikálja.
(Forrás: Európai Bizottság)
Hozzászólások