Az Európai Bizottság ez évi Oktatási és Képzési Figyelőjének tanúsága szerint közelebb kerültünk számos fontos uniós cél megvalósításához, ugyanakkor a tagállami oktatási rendszereknek célirányosabbá és befogadóbbá kell válniuk, különösen az újonnan érkezett menekültek és migránsok integrációja tekintetében.
A hatékony oktatási rendszerek hozzásegítik Európát ahhoz, hogy fiataljai rendelkezzenek a polgári szerepvállaláshoz és a szakmai előmenetelhez szükséges készségekkel. Az iskolák, az egyetemek és a szakképzési intézmények jelentik a növekedés, a munkahelyek, az innováció és a társadalmi kohézió alapjait. Az Oktatási és Képzési Figyelő 2016. évi kiadásában, amely a mai napon jelent meg, az Európai Bizottság az EU és a tagállamok oktatási rendszereinek jelenlegi helyzetét elemzi. Az eredmények alapján a tagállamok előtt kettős feladat áll: egyszerre kell biztosítaniuk a megfelelő pénzügyi beruházások megvalósulását, illetve azt, hogy kiváló minőségű oktatási lehetőségek álljanak a fiatalok rendelkezésére, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek – a menekülteket és a migránsokat is ideértve.
Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa így nyilatkozott: „Az európai oktatási rendszerek egyaránt alapvetően fontos szerepet játszanak régóta fennálló problémák – köztük az ifjúsági munkanélküliség, a lassú gazdasági növekedés – és az újonnan jelentkező kihívások, például a menekültválság kezelése terén. Az oktatás azonban csak akkor tudja e szerepet betölteni, ha megfelelő eredményeket tud felmutatni. Napjainkban fontosabb, mint valaha, hogy az oktatás hozzájáruljon ahhoz, hogy a fiatalok aktív és független, munkájukban kiteljesedni tudó polgárokká váljanak. Mindez nem csupán az egyenletes növekedés és innováció biztosításának kérdése, hanem a méltányosságé is.”
A Bizottság szakpolitikai együttműködés, összehasonlító teljesítményértékelés és különböző finanszírozási programok, például az Erasmus+ révén támogatja a tagállamokat oktatási rendszereik reformjában és fejlesztésében. Az Oktatási és Képzési Figyelő e támogatás része: a kiadvány számos kipróbált szakpolitikai intézkedés bemutatása révén és a párbeszéd elősegítésével járul hozzá ahhoz, hogy a tagállamok javítani tudják oktatási rendszereik minőségét.
Az oktatásba való beruházás tekintetében a Figyelő legfrissebb (2014-es) adatai arról tanúskodnak, hogy az EU-ban az oktatásra fordított állami kiadások három évnyi folyamatos visszaesést követően ismét nőni kezdtek. Az EU egészét tekintve az oktatásba történő állami beruházás mértéke évi 1,1%-kal nőtt. A tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak növekedést. Hat országban (Bulgária, Magyarország, Lettország, Málta, Románia és Szlovákia) a növekedés meghaladta az 5%-ot, tíz tagállamban (Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Szlovénia) viszont 2013-hoz képest 2014-ben csökkentek az oktatásra fordított állami kiadások.
Az oktatási rendszerek befogadóbbá tételének biztosítása érdekében szintén fokozni kell az erőfeszítéseket. Az oktatás rendkívül hatékony eszköze a migráns hátterű fiatalok integrációjának, akik az adott országban született fiatalokhoz képest továbbra is jóval hátrányosabb helyzetben vannak. Közülük 2015-ben a helyi lakossághoz viszonyítva magasabb arányban kerültek ki az oktatásból lemorzsolódók (19%, illetve 10,1%), és kevesebben szereztek felsőfokú végzettséget (36,4%, illetve 39,4%).
Mindez arra enged következtetni, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket – különös tekintettel az EU-ba érkező menekültek és migránsok számának növekedésére (míg 2013-ban ez a szám 400 000 volt, 2015-re 2,5 millióra nőtt). Az újonnan érkezők mintegy 30%-a még nincs18 éves, a többség pedig 34 év alatti. Fiatal koruknál fogva esetükben az oktatás különösen hatékony eszköz a társadalmi integráció elősegítésében.
Az Oktatási és Képzési Figyelő szerint számos tagállam dolgozik e probléma megoldásán. A jelentés több intézkedést kiemel, a jelentős mérvű költségvetési támogatástól kezdve a konkrét és innovatív intézkedésekig, melyek a készségek terén mutatkozó szakadék áthidalását tűzték ki célul. Ausztriában például „átvezető” osztályokat hoztak létre mind szakképzési szinten, mind pedig a közoktatásban. Németországban jelenleg folynak az egyeztetések arról, hogy több mint 40 000 tanárt és több ezer szociális munkást mozgósítanának, így biztosítva 300 000 új hely létrehozását az oktatási rendszerben, a kisgyermekkori neveléstől egészen a szakképzés szintjéig. Svédország megreformálta az újonnan érkezett tanulók fogadására és beiskolázására vonatkozó szabályokat, és korai készségértékelő rendszert vezetett be (az értékelésre a tanulmányok megkezdésétől számítva két hónapon belül sor kerül). Finnországban a települések nagyobb pénzügyi támogatást kapnak előkészítő osztályok szervezésére. Franciaország egyéb kezdeményezések mellett azt tervezi, hogy a sikeresebb integráció érdekében a szülők előtt is megnyitja az iskolákat, Belgiumban pedig növelték az érkezőket fogadó osztályok kapacitását és a nyelvtanárok számát.
Háttér-információk
Az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelője 2016-ben ötödik alkalommal jelenik meg; célja az európai oktatási és szakképzési rendszerek fejlődésének nyomon követése szerteágazó adatok figyelembevételével. Az értékelés alapjául az Európa 2020 növekedési és munkahely-teremtési stratégia részét képező, az oktatásra vonatkozó kiemelt célok szolgálnak.
A kiadvány elemzi az európai oktatási rendszerek előtt álló fő kihívásokat, és olyan szakpolitikai intézkedéseket mutat be, amelyek alkalmazásával e rendszerek megfelelőbb választ tudnak adni a társadalmi és munkaerőpiaci kihívásokra. A jelentés az országok közötti összehasonlítás mellett 28 részletes országelemzést tartalmaz, és kapcsolódik hozzá egy internetes szakmai oldal, ahol további részletes adatok találhatók. Az európai beruházási terv, az Erasmus+ program, az európai strukturális és beruházási alapok, ideértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, valamint a Horizont 2020 hozzájárulnak a beruházások ösztönzéséhez, és támogatják a szakpolitikai prioritások érvényesülését az oktatás területén.
További információk
Hozzászólások