III.
Évekkel ezelőtt már megemlékeztem e lap hasábjain arról, hogy a hét napjai is bolygókról (ill. a Nap esetében csillagról) kapták a nevüket számos germán és neolatin nyelvben. A bolygók pedig istenekről lettek elnevezve, a germán nyelvek esetében a germán istenek, a neolatin nyelvek esetében a római istenek a mérvadók és névadók.
Ha a német, angol és holland nyelveket vizsgáljuk, a „hétfő” mindhárom esetben a Holddal hozható összefüggésbe (Montag, Monday, maandag), a „kedd” esetében (Dienstag, Tuesday, dinsdag) már jelentés torzuláson ment át Tyr, a germán hadisten neve. A szerda németül Mittwoch, azaz „hétközép”, angolul és hollandul viszont Wednesday, woensdag, azaz Wotan, vagy Odin napja, akit főistenként tiszteltek a germánok. A csütörtök a „viharnap” németül és hollandul is Donnerstag, ill. donderdag és Thursday angolul; itt Odin legidősebb fiának Thornak a neve rejtőzik. A péntek a szépségé és a szerelemé: Freyja istennőt látjuk a Freitag, Friday és a vrijdag napokban egyaránt. A szombat németül is a zsidó sabbat-ból származó Samstag, ellenben angolul és hollandul a hatodik bolygó, azaz a Szaturnusz neve látható a Saturday és a zaterdag nevekben egyaránt. A vasárnap viszont egyöntetűen a Nap napja, azaz Sonntag, Sunday és zondag.
Eddig az istenekkel megvolnánk és már három égitestet is találtunk. Ha a germán után a római égboltra pillantunk, rögtön megérkezik a többi hiányzó bolygónk is. Spanyolul, olaszul és franciául a hétköznapok sorban a következők: lunes, martes, miércoles, jueves, viernes, ill. lunedí, martedí, mercoledí, giovedí, venerdí, valamint: lundi, mardi, mércredi, jeudi, vendredi.
Tehát a latin nyelv örökségeként a Hold, a Mars, a Merkúr, a Jupiter és a Vénusz tűnik fel szépen sorban. A szombat (sábado, sabato, samedi) szintén a sabbat-ra utal, míg a vasárnap (domingo, domenica, dimanche), őrzi az Úr napja jelentést, ami megegyezik a germán Nappal.
Érdekesség, hogy az Úr napja hétkezdőnap is a katolikus egyháznál, emiatt érthető, hogy a mindenféle grammatikai és egyházi hagyományokat mélyen őrző portugál nyelv miért nevezi második, harmadik, negyedik stb. napoknak a hétfőt, a keddet, a szerdát egészen péntekig, ami a hatodik nap: segunda-feira, terça-feira, quarta-feira, quinta-feira, sexta-feira, majd sábado és domingo.
IV.
A fentiekben említett istenek és égitestek nem csak a mindennapjainkat határozták és határozzák meg, hanem a tenger mozgását is. A különböző kiterjedésű állóvizekhez is kapcsolódik néhány nyelvi érdekesség.
Elsőre furán hathat, hogy a tenger miért hímnemű spanyolul és olaszul (el mar, il mare) és miért nőnemű franciául (la mer)?
Németül a See szó két eltérő névelőt is kaphat, és ez jelentés-módosulással jár. Der See és die See, alakokat ismerünk, ahol a hímnemű alak tavat, a nőnemű alak tengert jelent. (Itt némileg kapcsolódva a franciákhoz.) Hogy teljes legyen a névelők sora, a das Meer szintén tengert jelent, és ez végre pont olyan semleges, ahogy a das Wasser, azaz a víz is.
Hollandban létezik de see szó, mint tenger, viszont itt meg a németből már ismert het meer szó szerepel „tó” jelentésben, tovább fokozva a rendetlenséget.
Hozzászólások