Kullog a nap, sarkig sebezve,
csillagesőt szór rá az este.
Jó fecskéim szárnyukra kapnak,
holdsugár-karok elringatnak.
Elbitangolt csikónyi álmom,
idegen erdők zöldjét járom.
Táltos lovam sörénye lángol,
abrakol szemed parazsából.
Szépirodalom - vers
Vers, tenyérbe
Partnereink
Hozzászólások