Ó ifjú Padavan, ha véled,
ne hidd, hogy tied a világ,
nem biztosíték ez az élet,
ha nem figyelsz, hát odavág.
Ne hidd, hogy markáns arcvonásod
és selymes-sima homlokod
örökre hárít minden ráncot,
legjobb, ha azt is megszokod.
S ne hidd, hogy nem tipor majd sárba,
kinek kegyence most te vagy –
semmi sem tartós e világban,
mikor a jó sors pácban hagy.
És sose hidd, hogy büszkeséged,
és az a híres jó modor
nem hagyhat cserben soha téged,
mikor a dühöd elsodor…
Mert lehet majd tenyérbe mászó,
aki ma még nem látható,
és lehet, hogy a véleményed
nem lesz majd mindig mérvadó…
Ha öklödet rázod az égre,
mert méltóságod odavan,
akkor lesz e világnak vége,
Ó hidd el, ifjú Padavan!
Hozzászólások