Dr. Mándoki László | Hús eszik húsból húsdombon

Népszerű tudomány

Hús eszik húsból húsdombon

A csecsszopó gyermekről szóló fenti finn találós kérdés is példázza, hogy e kisműfajban milyen gyakori a szókezdő hangok azonossága, vagyis az alliteráció. Úgy tűnik, hogy e műfajnak ezen stiláris eszköze főleg a finnugor népekre jellemző, legszebb példáit a finneknél és karjalaiaknál, valamint nálunk, magyaroknál találjuk.

Nina Lavonen négy típusba sorolta a karelofinn találósok alliterációit:
1. A szóbeli rejtvény teljes egészében alliterál.
2. A találós szövegében csupán egyetlen szó nem alliterál.
3. A találósban két alliteráló sor található.
4. A találósban három-négy alliteráló szópár van.
Szinte ötödik típusként foghatjuk fel azt a megállapítását, hogy majdnem minden találósban található legalább egy összecsengő szópár…

Lavonen megállapítja azt is, hogy az Észak-Karjalában gyűjtött találósokban gyakoribbak az alliteráló szövegek (90 százalék körül), mint Dél-Karjalában, ahol az arány csak 55 százalék táján mozog.

Az első típushoz öt szavas alliterációt mutató példát idéz a szerző Karjalából, a magyar találósok között viszont találunk nyolcas (sőt, az igekötő után következő ige kezdőhangját is figyelembe véve tízes) alliterációt is:

Mihelyt meglesz, mindjárt megmar,
Mihelyt megmar, mindjárt meghal.
– Szikra.

A negyedik típushoz idéznék egy karjalai példát, melynek szó szerinti fordítását is megadom, majd megkísérlek egy hasonló módon alliteráló műfordítást is megadni:

Musta mies meresta nousi
lengolle levähtämäh
ja karankelle katsomah.

Fekete ember kiemelkedik a tengerből,
a szigetecskén pihenni,
karókon nézelődni.

Fekete fickó folyóból felmerül,
Szigeten szárítkozni,
Állványon álmodozni.
– Halászháló.

Természetesen nem mindig lehet megoldani a szöveghű és alliterációhű műfordítást, de azért az olvasók figyelmébe ajánlom a finnugor népek találós kérdéseit bemutató műfordításgyűjteményemet:

További finnugor példák helyett egy magyar találós kérdés fejlődését bemutató példát idéznék egy korábbi tanulmányomból:

Lyik-lyuk, csupa lyuk,
Csimi-csomó, csupa csomó.
– Háló.
(Hódmezővásárhely; Török 1872: 366)

A következő bővítés bevett egy harmadik alliteráció-sorozatot is:

Lik, lik, végig lik,
végestelen végig lik;
Csomó, csomó, végig csomó,
végestelen végig csomó?
– Nádszál.
(Szilágyság; Magyar nyelvészet 1857: II. 237)

Mindkét megfejtés- és szövegváltozat több feljegyzésben ismeretes mind a kiadott, mind a kiadatlan anyagban, a legtovább fejlesztett harmadik példa azonban egyedüli:

Lyuk, lyuk, lyuk, végig lyuk.
Végestelen végig lyuk,
Csomó, csomó, végig csomó.
Fa, fa, fa, végig fa,
Végestelen végig fa,
Szeg, szeg, végig szeg,
Végestelen végig szeg.
– Drótkerítés.
(Écs, Győr-Sopron m. Kiss P. gy. 1953; EA 9239: 7)

Mindezek a példák jól bizonyítják, hogy milyen nagy szerepe van az alliterációnak szóbeli rejtvényeink stilisztikai eszközei között, s ez a tény a rokon népek anyagához köti találósainkat, hiszen a szomszédos népeknél és azok rokon népeinél sokkalta ritkább, s jóformán csak egyes szópárokra, jelzős szerkezetekre terjed ki a betűrím (Wossidlo 1897; 339), s alliteráló szópárok halmozásával sem találkozunk úgy, mint a magyarban:

Hasa hajó, lába lapát, torka trombita.
– Lúd.
(Tiszakeresztúr, Ugocsa m.; Magyar Nyelvészet 1858: III. 323)

Ha már Wossidlo mecklenburgi gyűjteményére hivatkoztam, álljon itt egy ritka példa az alliteráló német találósokból:

Zwischen zwei Bergen brüllt ein Bär. – Furz.
Magyar megfelelője is alliterál (medve helyett bikával):
Két hegy között bika bőg. – Fing.

Végezetül idéznék néhány példát más népektől, akiknél az alliterációk nyelvgyötrő mondókákban kerülnek elő:

Német:
Der frische Fritz fischt frische Fische.
(A fürge Frici friss halakat fogdos:)

Francia:
Je me parai et je parus paré par eau a Paris.
(Csinosítottam magamat, s vízzel kicsinosítottan megjelentem Párizsban.)

Angol:
Chichester church stands in Chichester churchyard.
(A csicseszteri kápolna a csicseszteri temetőben van.)
Robert Rowley rolled a round roll round.
(Rovli Robi egy kerek tekercset tekert körül.)

Megvoltak e nyelvtörő mondókák a latinban is:
Cane mi cane Decane! Et non de cano cane mi cane Decane, sed de cano Decano cane mi cane Decane! (Énekelj, ősz esperesem! De ne az ősz kutyáról énekelj ősz esperesem, hanem az ősz dékánról énekelj ősz esperesem!)

Befejezésül a sok-sok magyar nyelvtörő egyik legnehezebbjét idézem. Kíváncsi vagyok, hányan tudják hibátlanul elmondani!

Te tetted e tettetett tettet? Tettetett tettek tettese te!

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Hús eszik húsból húsdombon”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés