1.
Törleszkedik a téli este,
aranycérnává foszlik a fény,
lám, fél almáját már megette,
cselédszobában ébred az éj.
2.
Épp egy kis semmi leng a szélben,
hótöredékek koszmosolyon,
már minden egész itt ül félben,
hajótöröttek hónyomokon.
3.
Lábnyomaidban porlad a tél,
fagyfoga fájón szétdidereg,
mondataidtól roppan az éj,
szétfuvolázol sok hideget.
4.
Csöndjeink szótlan dorbézolnak,
ház tetején hűs sipka lapul,
kandallólángok dorombolnak,
árnyék a fénnyel összesimul.
Hozzászólások