Menjen csak, bátyám!
János bácsi Budapestre készülődött. A helybéli ivóban is sokat tépelődött azon, hogy ugye régebben könnyebb volt, mert kint volt a piros lámpa, de manapság hogyan fogja megtalálni azokat a nőket? A többiek nyugtatgatták:
– Menjen csak, bátyám nyugodtan, majd maga után fütyülnek azok.
A főváros nagy forgatagában az öreg véletlenül belépett a tilosba. Azonnal megszólalt a sípszó. Benne meg újra előjöttek az otthoni intelmek. Ahogy a hang forrását kereste, látta ám, hogy egy rendőrnő integetett neki.
Az öreg nagy reményekkel megindult felé. Két méterre járt a dobogótól, mikor a rendőrnő elkezdte:
– No, bátyám, most adni fog nekem egy húszast.
Mire ő lelkendezve:
– Hehehe, hát adok én, lányom, harmincast is, de mondd csak, mióta van egyenruhátok?
Német-japán barátság
1940. szeptember 27-én Japán csatlakozott a Berlin–Róma tengelyhez, és így létrejött a háromhatalmi egyezmény. Emellett egyre nőtt a németek és a japánok barátkozása. Hogy megmutassák technikájuk magas színvonalát, a németek küldtek a japánoknak egy olyan fémszálat, ami hússzor vékonyabb volt a hajszálnál.
A japánok rövid időn belül visszaküldték a fémszálat. A kísérőlevélben minden dicsérettel elhalmozták a németeket, akik a szálat megvizsgálták mikroszkóppal, és akkor látták, hogy azt a japánok kifúrták.
Anyanyelvi kiképzés
A belga katonák követelték, hogy mostantól anyanyelvi kiképzés legyen. A hadügyminisztérium ezt jóváhagyta. A századparancsnok sorakozó után:
– Na, emberek, mostantól kezdve anyanyelvi kiképzés lesz. Álljanak balra a vallonok, jobbra a flamandok.
Oszlott a jónép. Csak Kohn és Grün maradt középütt. Megkérdezték:
– És mi, belgák, hová álljunk?
Pécs, 2017. február 23. . Lejegyezte: Dr. Hernádi László Mihály
Hozzászólások