Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos
Európában a születéskor várható élettartam egyre nő, ugyanakkor ezzel nem hosszabbodik arányosan az egészségben töltött évek száma. Az embereknek fel kellene ismerniük, hogy az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, hanem testi, szellemi és szociális jólétet jelent – és aktívan tenniük is kellene egészségük megőrzéséért. Az egészségesebb élethez az ellátórendszer fejlesztése mellett eredményes megelőzésre, egyéni szintű tudatosságra, szakpolitikai szinten pedig hatékony szemléletformálásra lenne szükség.
A fenti megállapítások az uniós Párbeszéd a polgárokkal beszélgetéssorozat budapesti eseményén A Budapesti Gazdasági Egyetemen hangzottak el, ahol Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos aki korábban litván egészségügyi miniszter volt és magyar kollégája, Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár beszélgetett az EU és Magyarország előtt álló egészségügyi kihívásokról, célokról és lehetőségekről. Abban nincs vita az uniós és magyar szakpolitikus között, hogy az egészségügyi szektor támogatását érdemes lenne növelni. Míg Andriukaitis elsősorban a megelőzés fontosságát emelte ki a kezelések támogatásával szemben, addig Ónódi-Szűcs Zoltán emellett a rendszerszintű változtatás, a kapcsolódó „rendrakás” jelentőségét hangsúlyozta.
„3+1 P”: hangsúly a megelőzésen
A közönség
Vytenis Andriukaitis a civil párbeszédhez kapcsolódó rövid prezentációjában kiemelte: az egészség nemcsak a betegség hiányát jelenti, hanem ennél sokkal komplexebb jólétre utal. Az egészségügy kapcsán, nem(csak) az ellátórendszerről, kórházakról, betegségekről kell beszélnünk, hanem inkább azokról a tényezőkről, amelyek az egészség megőrzését biztosítják: fizikai aktivitásról, oktatásról, lakhatásról, stresszmenedzsmentről. Ahogy a biztos fogalmazott, ő az egészségügyért, és nem a „betegségügyért” felel a Bizottságban – ennek megfelelően programjában az egészséges életmód, mint szemlélet terjesztésére („promotion”), egészségvédelemre („protection”) és megelőzésre („prevention”) koncentrál. Mindegyik területnek megvannak a maga eszközei: az élelmiszerminőség biztosításától a jövedéki adók szabályozásán át akár a közúti biztonsági előírásokig. De ami igazán elengedhetetlen az előrelépéshez, az a részvétel („participation”): hogy az egyes emberek maguk is felismerjék a megelőzés fontosságát, és aktívan tegyenek is egészségükért. Megelőzéssel rengeteg kiadás megspórolható a kezelések oldalán, és nemzetgazdasági szempontból is sokkal előnyösebb, ha inkább arra költ az állam, hogy ne alakuljon ki betegség, és a munkaképes lakosság valóban tudjon dolgozni.
A rendezvényen többnyire orvosok szóltak hozzá akik többnyire azt hangsúlyozták,hogy a magyar egészségügy nem is rossz csak több pénzt kellene kapni a kutatásokhoz. Ezzel a biztos nem értett egyet.
Lapunk két kérdést tett fel.
A biztostól azt kérdeztük, részt venne-e egészségüggyel kapcsolatos magyarországi rendezvényen?
A válasza egyértelmű igen volt.
Az egészségügyi államtitkárnak pedig a következő kérdést tettük fel: Ha a vastagbélszűrésen részt venne az az egymillió-nyolcszázezer állampolgár akit hívnak, nem omlana össze a rendszer?
Válasz: nem lehet előre ilyet mondani, el kell kezdeni, a háziorvosok az egyszerűbb székletvizsgálat terén sem voltak aktívak.
Hozzászólások