Góbéságok – 4. • Hetedhéthatár

Humor

Góbéságok – 4.

Katonaság, rendőrség

A német megszállás alatt történt, hogy Gábor Áron újságírót, az ágyúöntő leszármazottját, aki részt vett az antifasiszta ellenállásban, elvitte a Gestapo.
Kihallgatásnál, amikor fölvették az adatait, azt kérdezte tőle a náci tiszt:
– Áron? Nem zsidó maga?
– Nem.
– Akkor hogy hívhatják Áronnak?
– Kérem – magyarázta az újságíró -, én székely vagyok s nálunk szokás bibliai neveket adni. Sok az Áron, a Mózes, az Ábel…
– Igen? – csodálkozott a német. – És hogy hívják arrafelé a zsidókat?
– Gábor Áron mély lélegzetet vett, és sorolni kezdte:
Hermann, Adolf…

 

Hivatalban, bíróságon

– Elmondom a dolgot, ügyvéd úr, de csak úgy vállalja el, ha biztos abban, hogy megnyeri a pert! Akkor jól megfizetem.
– Mondjon el mindent, István bácsi. De úgy, ahogy történt.
A székely mindent elmond töviről hegyire. Az ügyvéd arca egyre nyájasabb lesz.
Tiszta ügy ez, István gazda, nem lehet ezt a pert elveszíteni!
Na, akkor Isten áldja!
Hogyhogy?
Mert amit elmeséltem, az az én ellenfelem panasza, nem az enyém!

 

Székely mennyország

Egy pap a szószékről a világ kerekségéről akart beszélni. Mikor bement a templomba, a nadrágja zsebébe betett egy almát, hogy aztán azzal kezdje a mondókáját:
– Kedves atyámfiai, a világ olyan kerek, mint… mint… – s ki akarta venni az almát a zsebéből, de az beakadt a bélésbe, és semmiféleképpen nem sikerült kihúznia. A beszédet folytatnia kellett, hát azt mondta: – Ez a világ olyan kerek, mint az, ami a nadrágomban van…

 

Az orvosnál

– Maga ezután már nem pipázhat, sem nem ihat – mondja szigorúan az orvos.
– Ezt ne is mondja nékem, doktor úr, mert én a pipámtól semmiért el nem válok.
– No, nem bánom, egy keveset szívhat, de csak hosszú szárú pipából, mert így a méreg nem olyan veszedelmes.
– Aztán inni egy kicsit nem lehetne-é hosszú nyakú üvegből?

 

(Lejegyezte: Vasi Ferenc Zoltán)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS