Itt a tavasz, ami természetesen a szerelem ideje. Erre a gyönyörű Valira is hatással lehet ez az évszak, a madárcsicsergéseivel, a virágillataival, mert azt hiszem, hogy szeret engem. Bár van barátja, és azzal úgy csókolóznak a folyóson, mintha fizetnének ezért, de azt hiszem, hogy Vali mégis engem szeret. Ezt a véleményemet arra alapozom, hogy órákon állandóan engem figyel, de úgy ám, hogy majd felfal azzal a szép, gyönyörű szemével. Igaz, csak akkor néz rám, ha sziszegek neki, de ez a lényegen nem sokat változtat.
Elhatároztam, hogy tisztázom vele a helyzetet. Előző este elmentünk a haverokkal moziba. Ott láttam, hogy Mel Gibson hogyan csinálja az ilyet. Gibson mélyen a szemébe nézett a cicababának, és se szó, se beszéd, hirtelen megcsókolta. Erre a csaj a karjaiba omlott.
Ezt jó módszernek találtam, mert nem kell beszélni hozzá, és én egyébként se vagyok a szavak embere.
Másnap tehát követtem Valit a lányvécébe, mert a Gibson is ott csinálta a dolgot. Vali éppen kezet mosott, én halk léptekkel mögé osontam, majd mikor megfordult szorosan átöleltem és megcsókoltam.
Szerintem túllőttem a célon, és túl jól sikerült a csók, mert Vali megvadult. Először is kiszabadította magát az ölelésemből, és akkora pofont kaptam tőle, hogy majd leszakadt a fejem, utána kirohant a vécéből. Arcomon este is látszott annak a gyűrűnek a nyoma, amit még Valinak lőtt a barátja az igalpusztai búcsún.
Én a történtekből arra következtettem, hogy Vali borzasztóan szerelmes belém, de rendkívül szemérmes. Nem hibáztatom a pofonért, mert tudom, hogy egy szerelmes nő – még ha tizennégy éves is – a szerelemtől sokszor nem tudja, hogy mit tesz. Az anyukám női magazinjaiban arról is olvastam, hogy a nők nem mindig mondanak igent a férfinak. Sőt, néha azt éreztetik, hogy utálják, közben pedig majd meghalnak a szerelemtől. Ez azért van – az anyukám női magazinjai szerint – hogy a férfinak nőjön a libidója. Azt ugyan nem tudom, hogy mit jelent az a libidó, de valami nagyon jó dolog lehet.
Tehát Vali puszta szerelmi stratégiából vágott pofon és rohant el. Erre utal az is, hogy aznap egy szót se szólt hozzám. Éreztem, ahogy egyre szerelmesebb leszek belé, és hogy egyre nő a libidóm. Akármi is az… Lehet, hogy Vali is olvas valamilyen női magazint.
Másnap Vali barátnői folyton engem bámultak. Gébics Józsi – a padtársam – szerint, amikor nem figyelek oda, akkor még vihognak is rajtam. Én ezt nem hittem el, mert egyrészt Gébics irigy a népszerűségemre, másrészt ő még életében nem olvasott el egyetlen női magazint se, és így nem is tudhatja a női taktikákat.
Vali bezzeg tudja a titkokat, és persze tudom én is.
A következő napokban levelekkel bombáztam, amikben kifejtettem, hogy tudom, hogy szeret, és a libidóm már kellően magas, így megvallhatja szerelmét. Ezekre a levelekre először nem is válaszolt (biztos szeméremből), csak szúrósan nézett rám – talán álcázásból… A hatodik órában kaptam tőle egy cetlit. „Kopj le, te kis hülye!!” – írta, de egy ilyen levelet nem szabad szó szerint venni, mert ezzel a nő csak az érzelmeit leplezi.
Pár nap múlva arra lettem figyelmes, hogy Csabi – Vali barátja – mindig mérgesen néz rám, ha elmegy mellettem. Szerintem érzi, hogy a barátnője szerelmes belém, és hogy ő hamarosan lapátra fog kerülni.
Természetesen ezek után úgy gondoltam, hogy teljesen nyeregben vagyok Valinál, s végső hadműveletre szántam el magam, amiben Gébics is segített. Vettem egy nagy-nagy virágcsokrot, és elmentünk vele Vali házához, ahol én bebújtam egy közeli orgonabokorba. Gébics becsöngetett, erre kijött a szerelmem a kapuba.
Szabadidőruhát viselt és feszes pólót, amelyben minden egyes lépésnél megremegtek – korához képest – hatalmas mellei. Hosszú szőke hajával vidáman játszadozott a tavaszi szél, amely köztudottan még vizet is áraszt, ha úgy adódik… Én bent a bokorban megigézve figyeltem őt, s büszke voltam rá, hogy ilyen szép lány szerelmes belém. Ahogy Vali rámosolygott Gébicsre, attól majd kifordultam a bokorból.
Gébics azt mondta neki, hogy egy fiú küldte a csokrot. Vali erre a feje búbjáig elpirult, behunyt szemmel félrenézett, majd mosolyogni kezdett, és a szeme sarkából rásandított Gébicsre.
– Csak nem Csabi küldte? – kérdezte angyali mosollyal az arcán.
Ekkor jött el az én nagy pillanatom: Mel Gibson módra kiugrottam a bokorból… azaz kiugrottam volna, ha az egyik lábam nem akadt volna be egy ágba. Így azonban hasra esve érkeztem meg Vali szépséges lábai elé. Ez nagyon bejött nála, mert toporzékolni és visítozni kezdett:
– Húzz a szemem elől, te szerencsétlen kis hülye! Itt a nyavalyás virágod, és ne is lássalak többet, megértetted?!
Ezzel a nyakam közé sózta a virágcsokrot.
Hazafele határtalanul boldog voltam, hogy Vali ilyen szenvedélyesen szerelmes belém. Mert hát mivel is lehetne ezt a viselkedést magyarázni, hacsak nem azzal, hogy Vali a virágok láttán annyira zavarba jött, hogy ilyen szenvedélyes jelenet árán tudta csak leplezni valódi érzéseit irántam.
Most pedig írok neki egy verset, mert az anyukám női magazinjai szerint a nők szeretik a verseket. Lehet, hogy ronda lesz az írásom, mert egy darabig most csak a bal kezemet tudom használni. Tegnap ugyanis a fiúvécében Csabi és két karatés osztálytársa csaknem laposra vert engem, ami során eltört a jobb kezem.
Megértem Csabit: biztos érzi a vesztét, és nagyon el lehet keseredve, hisz a vak is láthatja, hogy Vali engem szeret.
Hozzászólások