Máriakéménd története – könyvajánló • Hetedhéthatár

Napi aktuál

Máriakéménd története – könyvajánló

Újra kapható a 2015-ben megjelent, és azóta mindegy szálig elfogyott „Máriakéménd története” című könyv, mely egy híres kis baranyai településről szól. Ötéves gyűjtő- és kutatómunka eredményeként jelent meg először 2015-ben Biki Endre Gábor szerkesztésében a könyv. Miután már jó ideje elfogyott, így most 2017-ben egy átdolgozott, javított kiadás került forgalomba.

A 177 db színes, és fekete-fehér archív fotóval illusztrált könyv a teljes falutörténetet ismerteti a kezdetektől napjainkig. A lektori munkát Dr. Lakatosné Novotny Sarolta végezte. A falutörténet mellett a híres búcsújáró kegyhely részletes története, valamint a természetjárás és a Baranyai-dombság turistaútjai, turistalétesítményei is szerepelnek a kiadványban.

A vidék az őskortól kezdve lakott volt, a péceli kultúra leleteit is azonosították a környéken, de a rómaiak is kedvelték ezt a vidéket. A könyvből megtudhatjuk, hogy Óvári Konrád miért pont itt építette fel a tatárjárás után kővárát. Annak titokzatos története is feltárul, hogy miként pusztult el a település a török időket követően, vagy, hogy miért települtek be a németek a 18. században, akik szorgalmas munkával tették virágzóvá a települést.  Ekkor hosszú pincesorok épültek, az itt lakók virágzó szőlő- és borkultúrát alakítottak ki, melyből sokan meggazdagodtak. Fehérborai igen híresek voltak, Bécsben egykor önálló máriakéméndi borkimérés is működött.

Az I. és a II. Világháború szörnyű csapást mért a falura, melyet sajnos a mai napig nem tudott kiheverni. A háborút követően ugyanis elűzték az itt lakó német családok nagy részét. Az 1950-es évek sem hoztak semmi jót a falunak, építési engedélyt nem adtak ki, ezért a lakosságszám folyamatosan csökkent.

Máriakéménd az elmúlt századokban híres búcsújáró kegyhelyéről volt ismert. A megyében Pécs és Máriagyűd mellett itt volt a legnagyobb vallási központ. A 18. században a jelenések hatására alakult ki a búcsújárás, távoli falvakból ezrek zarándokoltak ide Mária ünnepeken. Évente több tízezer látogatója volt akkor a kegyhelynek. A könyv e fejezete azt a titkot is felfedi, hogy a kegytemplom alatt egy altemplom rejtőzködik, ahová a jelentős egyházi személyeket temették el. A titokzatos lejáratot ma már senki sem ismeri, ugyanis a múlt században elfalazták.

Fontos momentum, hogy 100 évvel ezelőtt itt a plébánián alakult meg az Isteni Ige Társaságának verbita szerzetesrendje, akik kolostornak is használták a ma is álló, de pusztuló plébániaépületet, mely erődszerű várkastélyra hasonlít. Az 1950-es évek után lassú hanyatlás jellemezte a kegyhelyet, de ennek ellenére még az 1990-es évek közepéig igen jelentős búcsújáróhelynek számított. Az utóbbi évek mélypontja után azonban az elmúlt években ismét fellendülés tapasztalható. Új túraútvonalak, zarándokútvonalak (Szent Márton út, Mária út) épültek, és ismét egyre többen látogatnak el a híres kéméndi búcsúkra.

A kiadványban a népszokások, vallási hagyományok is meg lettek örökítve az idős lakók elmondása alapján. A Mecsek Egyesület önkéntes szervezőmunkájának köszönhetően 2010-ben megindult az értékmentő munka a faluban. Új turistautak létesültek, források, erdei pihenőhelyek épültek. Megújult valamennyi kereszt a falu határában, valamint a Katolebergi képoszlop, a Szentkúti-kápolnafülke, a Szent Margit és a Flórián szobor is. A szervezett nyílt túrák, kirándulások egyre több embert vonzanak a környékbe, mely bíztat arra a továbbiakban is, hogy ne hagyjuk elveszni ősi értékeinket, melyek egy letűnt kor emlékei.

 

Részlet a könyvből:

A Szent Márton templom története

A német bevándorlók a régi hazájukból magukkal hozták Szent Márton képét. Ezt ereklyeként minden évben más-más család őrizte. 1730-ban elkészült az első fakápolna, melynek oltárára elhelyezték a megőrzött képet. Ez a kápolna villámcsapás következtében 1746-ban leégett. Helyén még ebben az évben elkezdték építeni kőből az új templomot, mely 1749-ben készült el, akkor még torony nélkül. Szent Márton tiszteletére szentelték fel 1749. november 11-én, kedden, Márton napján. A szentély boltíves, a hajó deszkatáblás volt. Mellé plébánia is épült, de a plébános a kegytemplom mellett lakott. Így a plébánia épületéből először katonatiszti szálláshely, majd 1770-től iskola lett. A templomhoz a torony és a sekrestye 1793-ban épült.

 

A kiadvány megvásárolható, illetve a postaköltség megtérítésével meg is rendelhető Biki Endre Gábornál az alábbi elérhetőségeken. E-mail: bienga38@gmail.com, tel.: 06-30-452-4579. A könyv ára 2300 Ft.

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS