A június elején megrendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum témája: „Bizalomépítés a változások korszakában” volt. Kiderült, hogy üzletemberek számára nem is olyan nehéz dolog közös érintkezési pontokat találni. A politikának viszont az a feladata, hogy normális feltételeket teremtsen a vállalkozók munkájához, és ne rontsa a meglévő kapcsolatokat. Pragmatikus emberek mindig megtalálják a közös nyelvet: ezt ismét bebizonyította a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum.
Üzletemberek és politikusok nem csak több millió dolláros szerződéseket írtak itt alá, hanem megvitattak politikai kérdéseket is. A nagy nemzetközi és orosz cégek közötti megállapodások megkötését nem zavarták sem a Nyugat Oroszország elleni szankciói, sem a hivatalos Washington példátlan nyomása. Az orosz elnök beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi válságot, a Krím-félsziget és a Délkelet-Ukrajna körüli eseményeket a bizalom hiánya okozta. Visszaállításához konstruktív párbeszédre van szükség – mondta Vlagyimir Putyin, az EU képviselőihez fordulva: „Kompromisszumok nélkül, a partnerek jogos érdekei figyelembe vétele nélkül, nyomásgyakorlással csak növelni lehet a káoszt, az instabilitást, ez csak új kockázatot jelent az egész világközösség számára. Vajon, nyert-e valaki attól, hogy megzavarták az Oroszország és az Európai Unió közötti ritmikus együttműködést? Lesz-e stabilabb és kiszámíthatóbb a világ ettől? Valószínűleg nem. Hát nem nyilvánvaló, hogy a gazdasági szankciók, mint a politikai nyomásgyakorlás eszköze a mai világban bumeráng hatással járnak? És végső soron ezek a szankciók visszaütnek azon országok üzleti életére és gazdaságára, amelyek kezdeményezték.” Az orosz kormány és a nemzetközi fizetési rendszerek megmutatták, hogyan lehet közös nevezőre találni. Amikor kiéleződött a Krím körüli helyzet, a Visa és a MasterCard a Fehér Ház nyomására rövid időre megszüntette munkáját Oroszországban. Azonban Szentpéterváron, az Anton Sziluanov pénzügyminiszterrel tartott találkozó után bejelentették, hogy megtalálták az utat a probléma megoldására. Sziluanov elmondása szerint másfél év alatt a Visa és a MasterCard egy orosz operátort szeretne létrehozni.
A fórum keretében több megállapodást írtak alá. Az orosz Lukoil és a francia Total például megállapodást írt alá a nyugat-szibériai Bazsenovszki lelőhely fejlesztéséről. Két év alatt a cégek közösen 150 millió dollárt fektetnek a geológiai-feltárási munkálatokba. Európai vállalkozók nem fordítottak különösebb figyelmet a Nyugat szankcióira. Még az sem zavarja őket, az európai fővárosok nem ismerik el a Krím-félsziget csatlakozását Oroszországhoz – mutatott rá Szergej Akszjonov a Krím Köztársaság megbízott vezetője. A fórumon a legnépesebb delegációval az amerikaiak vettek részt.
Szijjártó Péter a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából Alekszandr Novak energiaügyi miniszterrel, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, Szergej Lavrov orosz és Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel egyeztetett a projektről. „Magyarországnak az az alapvető érdeke, hogy az energiabiztonsága érdekében legalább még egy új útvonalon érkezzen gáz az országba, vagyis hogy rövid időn belül épüljön meg még egy szállítási útvonal” – mondta. A tárcavezető kijelentette, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság energiapolitikai kérdéseket felügyelő alelnökével és Bulgáriával is minél hamarabb egyeztetni fog a kérdésről. Szijjártó Péter szerint a gázvezeték megépítése reális terv. Kifejtette, hogy Oroszország készen áll a megvalósításra, emellett Magyarországon és Szerbiában minden adott az építkezéshez, mivel mindét országban megvan még az a vegyesvállalat, amelyet korábban a Déli Áramlat megépítésére hoztak létre, mint ahogy a szükséges engedélyekkel együtt az egykor tervezett nyomvonal is. „Az Európai Unió kezében semmifajta reális ellenérv nem lehet egy ilyen gázvezetékkel szemben, mégpedig azért, mert a Déli Áramlattal szemben korábban hangoztatott aggályok ugyanúgy elmondhatók lennének az Északi Áramlat-2-vel szemben is. Az Európai Bizottság ezeket az aggályokat mégsem sorolta fel” – mondta Szijjártó. Emlékeztetett arra, hogy a Fekete-tengeren megkezdték a Török Áramlat csővezeték lefektetését Oroszországból Törökország irányába, amely a továbbiakban Bulgária felé is vezethet majd. A miniszter szerint Európában ma az egyik legkomolyabb kihívás az energiabiztonság kérdése, ebből a szempontból pedig Közép-Európa kifejezetten rosszul áll, mert az Európai Unió nem volt képes kikényszeríteni az interkonnektorok megépítését, vagyis sok helyen hiányoznak a tagállamok gázvezeték-rendszerét összekötő kapcsolatok. Szijjártó rámutatott, hogy a tervezett vezeték a Déli Áramlat nyomvonalán épülhetne meg, azzal a különbséggel, hogy az Oroszországból nem közvetlenül Bulgáriába, hanem először Törökországba vezetne.
Hozzászólások