Rózsa! Te
királynőpompa,
féltett porcelánékszer,
ünnepi oltár;
bársonnyal bélelt
bölcső, harmatringató
drágakőkegyhely;
tavasznapkeltén
litániába rejtett
szerelemóda;
csöndillat-futam
eolhárfapengető
lélekhúrokon;
lész sóvárgóid
össztűztekintetétől
karbunkulusszín,
fűszeres nyári
dallam, áhítatzsoltár;
de őszül az ég;
állva halunk el
mind kik dalra születtünk –
temetetlenül.
Megjelent a Napút 2017. évi márciusi számában
Hozzászólások