Hetedhéthatár | Új környezetet kap a dombóvári Kossuth-szoborcsoport

Kultúra, művészet

Új környezetet kap a dombóvári Kossuth-szoborcsoport

Török Péter Ybl-díjas tájépítész és Pete Balázs okleveles építészmérnök tervei alapján új környezetet kap a dombóvári Kossuth-szoborcsoport.

Horvay János szobrászművész alkotását eredetileg 1927. november 6-án avatták fel a budapesti Kossuth téren. A műalkotás a Rákosi-korszakban „szalonképtelenné” vált, melankolikusnak találták, ezért 1951-ben elbontották. Egy ideig a Kerepesi-temetőben őrizték, majd 1959-ben Dombóvárra vitték. 1972-73-ban került mai helyére, a dombóvári Szigeterdő szép parkjába, már nem egy szoborkompozícióként, hanem megbontva.

 

 

A másfél év alatt elkészült terv egyöntetű sikert aratott az Országos Tervtanács előtt. Szabó Loránd polgármester elmondta: a kivitelezés jövőre kezdődik, ütemezetten, hiszen a város anyagi forrásai nem engedik meg azt, hogy az elképzelés teljes egészében egyszerre megvalósuljon. A park átalakításának célja, hogy egy egységes megjelenésű szoborgalériát alakítsanak ki, azonban mindemellett fontos szempont a természeti értékek, elsősorban az öreg fák és élőviláguk védelme.

A tervek alapján egy három kamaratérre tagolt centrális tér köré kívánják szervezni a szobrokat egymástól egyenlő távolságra. A magasabbra mintázott Kossuth is a kompozíció egyenrangú szereplőjévé válik. Mindezzel egy drámai teret kívánnak kialakítani, melynek közepéről szétnézve úgy érezhetjük, mintha mi is az alkotás részévé válnánk.

A budapesti Kossuth-szoborcsoporthoz eredetileg egy kőtábla is tartozott, amelyet a zalaegerszegi felszabadulási emlékmű elbontásakor találtak meg. Az elmúlt évszázad ötvenes éveiben gyakori volt az, hogy a régi emlékművek szétbontásából származó, jól megmunkált anyagokat újra felhasználták. Horvay János alkotásának eredeti kőtáblája valószínűleg így kerülhetett Zalaegerszegre, ahol több mint félévszázadon át rejtve maradt. Petőfi Sándor „Élet, vagy halál!” című verse kezdősorainak szövegtagolása, a betűméret, az arányosság alapján bizonyossá vált, hogy a kőtábla a Horvay János által alkotott Kossuth-szoborcsoport része – írta június végén az MTI. A település polgármestere hamarosan ellátogat Zalaegerszegre, hogy az ottani város- és múzeumvezetéssel tárgyaljon. A cél, hogy Dombóvár megszerezze a Kossuth-szoborcsoporthoz tartozó eredeti kőtáblát, melyet a zalai megyeszékhelyen találtak meg. Szabó Loránd szerint a méltó helye a táblának az eredeti szoborcsoport talapzatán lenne. Ha ez mégsem sikerülne, akkor legalább ideiglenesen hozná Dombóvárra a táblát, cserébe innen egy Kossuth-szoborcsoport fotókiállítást vinnének Zalaegerszegre.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Új környezetet kap a dombóvári Kossuth-szoborcsoport”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés