Emlékszem, hogy féltem még nemrég
visszajönni a hetedik emeletre, tíz év
hosszú idő, amit más lakásokban,
földközeli létezésben éltem.
Most mégis, valami csendes békesség
árad el bennem, ebben a vasárnap
délelőtti napsütésben, csendben.
Ablakon kinézve a fák lombjait látom,
lassan tudatosodik bennem: ez az én
életem, a világom, ide vissza kellett
térnem. Nincs más választásom, be kell
lakni újra, bár sokáig más életre vágytam.
Hozzászólások