Hetedhéthatár | eksztatikus pillanataim

Szépirodalom - vers

eksztatikus pillanataim

 

felülemelkedve a mindennapi rutinon
kívülről furának látom magam
birkaüzemmód
csak ritkán pörgök fel
sorsom szeszélyes bakugrásai
sohasem szegik kedvem
a
meg nem értett zsenik
vagy gyermeteg lelkű együgyűek
konok egykedvűségével
csámpázok kijelölt utamon
nem kopogtatok semelyik akol ajtaján
nem csapódom bénán bégető falkákhoz
szeretem ha köröttem tágas a tér
ezért
legtöbbször magányosan kérődzöm
mások játszótere nem pálya nekem
nyelvem túl is rövid
hogy elsőként juttasson célba
így
maradok az aki mindig is voltam
kopottas bundájú megkergült birka

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “eksztatikus pillanataim”



Szóljon hozzá!



Archívum

Facebook