Túrák a Pireneusokban 4. Baszkföld • Hetedhéthatár

Nagyvilág

Túrák a Pireneusokban 4. Baszkföld

Baszkföld zászlója

A Pireneusok nyugati végén, a Vizcayai-öböl mentén terül el Baszkföld. Hét megyéből áll, melyek közül három Franciaország, négy Spanyolország területén fekszik. A terület neve első lakóinak nevéből (vascones) származik. A baszkok évezredek óta ugyanazon a helyen élnek, Európa legősibb, egy helyben élő nemzetét alkotják. Nyelvük, az euskara, egyetlen ismert nyelvcsaládba sem sorolható be, önmagában álló, külön nyelvcsaládot képez. Lélekszámuk napjainkban 3 millió fő. Hagyományaikat buzgón őrzik, az ugrálós népi táncokat, a pelota nevű játékot, a piros-fehér-zöld népviseletet, a baszk sapkát.

Atlanti-óceán – ahol a Pireneusok végetér

Amíg Baszkföld a római Birodalom korában megtartotta függetlenségét, a középkor évszázadai igencsak viharosan teltek, a viszálykodó vizigót és frank királyság között őrlődve. A baszk nép a hatalmi harcok, fosztogatások ellenére fennmaradt, megvédték magukat mind a frankokkal, mind a mórokkal szemben; még ha más hatalmak uralma alá kerültek, akkor is sikerült bizonyos fokú törvényhozási, gazdasági és katonai függetlenséget élvezniük. A 17-18. században a terület önállósága fokozatosan csökkent, a francia forradalom után Baszkföld északi része elvesztette önállóságát. A 19. századi nemzeti ébredések időszaka Baszkföldet sem hagyta érintetlenül, fontos cél volt a függetlenség elérése.

St-Jean-de-Luz, a Keresztelő Szent János templom belseje a hajómakettel

Spanyol Baszkföld történelmének sötét korszaka 1937-ben kezdődött, miután a spanyol polgárháborúban győztes Franco tábornok a homogén spanyol nemzetállam megteremtése érdekében a baszk kultúra minden megnyilvánulása ellen keményen fellépett. A baszk szeparatista mozgalmak gyökerei ide nyúlnak vissza. Franco halála után megkezdődött Spanyolország demokratizálódása, Spanyol Baszkföld 1979-ben autonóm terület lett. Francia Baszkföld nem autonóm, viszont az ottani, békésnek mondható múlt miatt ez nem jelent különösebb problémát.

Nem is gondolnánk, milyen sok híresség baszk származású. Többek között Jean Anouilh drámaíró, Plácido Domingo operaénekes, Yradier, a La Paloma című dal szerzője, Maurice Ravel zeneszerző, ifjabb Alexandre Dumas író, és Daguerre, a fotográfia felfedezője. A sportolók közül a labdarúgó Goikoetxea, Zubizarreta és Lizarazu, valamint a többszörös Tour de France győztes Indurain nevét feltétlen meg kell említenünk.

San Sebastián, a Kagyló-öböl

Baszkföldi kirándulásunk során elsőként a Franciaország területén található St-Jean-de-Luz városát látogatjuk meg. Az Atlanti-óceán partján fekvő üdülőhely fontos halászkikötő, jellegzetes épületekkel, homokos stranddal és ízletes helyi ételekkel. St-Jean-de-Luz egyik különleges történelmi mozzanata, hogy egyidejűleg 600 nőt ítéltek máglyahalálra boszorkányság vádjával 1609-ben, de az Újfundlandról, halászatból visszatérő férjeik megmentették őket. Kikötőváros lévén nem meglepő, hogy a Keresztelő Szent János templomban a mennyezetről lelógó láncon egy hajómakettet láthatunk, de a templom arról sem kevésbé nevezetes, hogy 1660-ban itt tartották XIV. Lajos francia király és a spanyol Mária Terézia esküvőjét.

A várostól délre érdemes megállni az óceánparton, hiszen itt ér véget a Pireneusok vonulata, egy igen látványos sziklafennsíkkal, mely szinte függőleges szakadékkal zuhan bele az óceánba.

El Camino

Utunkat Spanyol Baszkföldön folytatjuk tovább. A térség egyik jelképe a Kagyló-öbölről nevezetes, 183 ezer lakosú San Sebastián, baszk nevén Donostia. Az elegáns kikötőváros legfőbb nevezetessége a tengeri akvárium, ahol egy üvegfolyosó belsejében végighaladva teljes egészében körülvesz bennünket a víz, színpompás halak, és más tengeri élőlények sokasága úszkál körülöttünk. Feltétlen menjünk fel siklóval a Monte Igeldo-ra, hiszen a legszebb panoráma innen tárul elénk a varázslatos Kagyló-öbölre és a körülötte elterülő városra. A város rendezvényei közül kiemelkedik a január 20-i Szent Sebestyén Nap a szakácsok és katonák felvonulásával, a Baszk Hét, a filmfesztivál, valamint Európa legrégebbi, évről-évre megrendezésre kerülő jazzfesztiválja.

San Sebastiánból nyugat felé vesszük az irányt, és egy túrát teszünk az óceánparton, érintve néhány halásztelepülést. A gyalogtúra különlegességét a dombvidék és az óceánpart látványa mellett az adja, hogy az El Camino útvonalán, a Santiago de Compostelába vezető zarándokúton haladunk.

(A szerző felvételei)

Következő rész


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS