Hetedhéthatár | Kockázat

Szépirodalom - vers

Kockázat

Megértettem, nincs más lehetőségem, mint
kilépni a valóságos és jelképes börtönnek
négy fala közül, ahová magamat évekkel ezelőtt bezártam.
Kilépni az emberek lakta térbe, megtapasztalni, hogy él és
friss a lélek, bár a test már valóban megtöretett.
Megélni, hogy nem haltak meg az érzések. És akkor meglehet,
hogy egy varázslatos pillanatban a múlt gazdag
tárházában elraktározott emlékek a jelennel
egyesülve különös eleggyé állnak össze.
De meglehet, nem történik semmi sem.
Itt a kockázat, amelyet a jelenért mégis vállalni kell.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Kockázat”


  1. Kedves Erika! Én azt mondom: ki kell lépni, és nem csak egy szép versben!
    Miklós

    Hozzászóló: Tátrai S. Miklós | 2017. október 5., 19:57

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés

Legutóbbi hozzászólások