Megértettem, nincs más lehetőségem, mint
kilépni a valóságos és jelképes börtönnek
négy fala közül, ahová magamat évekkel ezelőtt bezártam.
Kilépni az emberek lakta térbe, megtapasztalni, hogy él és
friss a lélek, bár a test már valóban megtöretett.
Megélni, hogy nem haltak meg az érzések. És akkor meglehet,
hogy egy varázslatos pillanatban a múlt gazdag
tárházában elraktározott emlékek a jelennel
egyesülve különös eleggyé állnak össze.
De meglehet, nem történik semmi sem.
Itt a kockázat, amelyet a jelenért mégis vállalni kell.
Hozzászólások