nézd megingathatatlan az ősz
homályos csönd csúszik levéléleken
bizonytalan némaság tartja az ágakat
megremeg a kert
távoli hegyeken huzatos muzsika kutat
néhány madár virtuóz vacogására
fodros fátylat feszít a fény
fáradó festmény hintál egy rigó álmán
alig akvarell
lám megingatható az ősz
mézízű csók csillan csupasz ágakon
bár tétova némaság tartja az eget
duzzadó szőlőszemekben rejtőzik a kert
elvétve szél muzsikálgat
néhány madár virtuóz vircsaftjára
finom fátylat fon a délután
fénylő festmény hintál egy rigó álmán
alig akvarell
Hozzászólások