Akadémikus, volt miniszterek, regnáló államtitkár, államtitkár-helyettes, magyar és külföldi bankvezérek és gazdasági vezetők tartottak előadást a Budapesten 2017. október 5-én reggel 8-tól délután 17 óráig tartó Budapest Economic Forum konferencián, mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt.
A fejlesztéspolitika sokkal többről szól, mint csak a rendelkezésre álló uniós és magyar költségvetési források célba juttatása, a versenyképesség javításának ezen felül további dimenziói is vannak – hangsúlyozta a Budapest Economic Forum konferencia nyitó előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel együtt rámutatott, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus főbb előrehaladási számaiban mind a nyolc régiós országot tekintve az első helyen áll Magyarország, de egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nem dőlhet hátra, a választásokig is még sok feladatot kell elvégezni.
A 2007-2013-as ciklusban időarányosan a heti átlagos EU-támogatás kifizetés 5,8 milliárd forint volt, a 2014-2020-as ciklusban eddig 24 milliárd, a régi ciklusban eddig az időpontig csak 754 milliárd forintnyi forrást fizettek ki a hatóságok 10981 db projektre, míg mostanáig már 3098 milliárd forintot 81154 db projektre. Mindegyik aspektusban vezet Magyarország a visegrádi négyek, illetve a további négy régiós uniós tagállam között. A versenyképesség javításához három dimenziót kell vizsgálni (állam, gazdaság, társadalom) és ezek alapján kell majd levonni a tanulságokat, majd ezeket bemutatva megállapította, hogy a kormány mindhárom dimenzióban elvégezte a szükséges lépéseket a versenyképesség javítása érdekében – hangsúlyozta a Miniszterelnökség miniszter helyettese
A kelet- közép-európai-régió számára az Európai Unió küszöbön álló reformja a legnagyobb lehetőséget, de egyben a legnagyobb kockázatot hordozza – mondta Otilia Dhand, a TeneoIntelligence vezető elemzője a előadásában. Dhand szerint az Európai Unió „átalakítása” nem lesz gyors folyamat. Az uniós alapszerződés megváltoztatása nagyon nehéz, egységes döntés kell hozzá, és sok országban népszavazáshoz kötik. Ráadásul több országban érezhető a politika és társadalmi ellenállás a további gyors integrációval szemben.
Nagy hasonlóságok vannak a Magyar Fejlesztési Bank Csoport és a többi visegrádi ország állami fejlesztési intézményeinek működésében – derült ki délelőtti előadásokból. A magyar, lengyel, cseh, szlovák, horvát és szlovén intézmények előző nap Budapesten tartottak workshopot, a mai bemutatkozások alapján pedig egyértelmű céljuk, hogy egyre szorosabbra fűzzék együttműködésüket. Különösen energetikai és közlekedési infrastruktúra projektek keretében tervezik ezt.
Elemzői előrejelzések szerint hosszú időszakra, akár hét-nyolc évre is berendezkedhetünk a negatív reálkamatokra, érdemes kihasználni ennek előnyeit, mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Nagy Márton szerint ez a „kegyelmi állapot” történelmi lehetőséget jelent a gazdasági élet szereplői és a lakosság számára egyaránt. Az államháztartás, a vállalatok és a háztartások számára is történelmi lehetőséget jelent a negatív reálkamatok ideje, hangsúlyozta, az alacsony kamatszintek előnyeit ecsetelte. Kiemelte, az alacsony kamatszintek következtében az állampapír piaci, illetve bankközi hozamok történelmi mélységbe süllyedtek idén ősszel, és elemzői várakozások szerint akár hét-nyolc évre is berendezkedhetünk a negatív reálkamatokra. Az államadósság finanszírozásánál a kamatmegtakarításunk ezáltal 1600 milliárd forint körül alakulhat, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg, és nagy mértékben hozzájárul a magyar adósság kockázati megítélésének javulásához.
(Képek: www.portfolio.hu)
Hozzászólások