Botz Domonkos | Október végén

Szépirodalom - vers

Október végén

 

Már sárgán néma a kert,
ernyedten lóg rajta a nyár,
mint szélfútta bokrokon
a megtépázott pókfonál.

 

A vadrózsák tüskés ágain
megkésett jel, apró üzenet,
vöröslő bogyók izzanak,
lobbantanak parányi tüzeket.

 

Elpihen a hegy, a kert,
ásóra sem támaszkodik a kéz,
és a teremtés örök csendjében
a szél csak unottan fütyörész.

 

(Amikor a bohóc felzokog – Hungarovox Kiadó, 2014)

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Október végén”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés

Legutóbbi hozzászólások