Mindig • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Mindig

Mindig az idővel
állok hadilábon. Gyorsan
múlik a láz a görbén.

A fa fa marad. Minthogy
virág a virág. Kisüt
az utánam nap is.

Ha majd a számadás
órája beköszönt, Uram
mit tehetek eléd?


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS