Hetedhéthatár | Mindig

Szépirodalom - vers

Mindig

Mindig az idővel
állok hadilábon. Gyorsan
múlik a láz a görbén.

A fa fa marad. Minthogy
virág a virág. Kisüt
az utánam nap is.

Ha majd a számadás
órája beköszönt, Uram
mit tehetek eléd?

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Mindig”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés