Nagy érdeklődés kísérte a Századvég Gazdaságkutató ZRT. ez évi tizenegyedik konferenciáját. Az esemény témája az autóipar jelene és jövője volt. A konferencián megtudtuk ,hogy az ágazat 17 ezer embernek biztosit megélhetést. A járműgyártás jelentős súlyt képvisel a magyar gazdaságban, ez az ágazat adja a magyar export 20 százalékát és a GDP 5 százalékát.
Lepsényi István a nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy az ágazat értéke 7 év alatt 1700 milliárd forintról 4100 milliárd forintra nőtt, köszönhetően annak, hogy a magyar járműgyártás főként exportra ment.
Lepsényi István kiemelte: 2012 és 2016 között az autóipari kutatás-fejlesztésben résztvevők száma megduplázódott, a kutatásra fordított összeg pedig 20 milliárdról 40 milliárd forint fölé emelkedett.
Mindez azzal magyarázható, hogy a járműgyártás a leginkább kutatásigényes ágazat, ahol a kutatás-fejlesztés egyaránt jelen van a késztermék kibocsátóknál és a beszállítóknál is – fűzte hozzá.
Rámutatott, hogy az egyetemek és a járműgyártás szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen a külföldi járműgyártók a nagy egyetemek környékén telepedtek le. Ennek a folyamatnak a hatása, hogy Budapest, Győr és Miskolc mellett a Kecskeméten található egyetem is folyamatosan fejlődik és vélhetően ez a tendencia a tesztpálya hatására Zalaegerszegen is érezteti majd a hatását.
„A járműipar, az egyetem, a tudás és a gyakorlat kéz a kézben jár” – mondta Lepsényi István.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a Visegrádi országokban (V4-ek) Lengyelország kivételével a járműgyártás a legfontosabb ágazat. A V4 országokban évente 3,5 millió járművet gyártanak, ez az európai gyártás 20 százalékát adja, és folyamatos a harc az új beruházásokért és az új fejlesztésekért.
Hozzátette: a V4 országok közül a járműgyártást tekintve a lengyeleknél van a legnagyobb hozzáadott érték, Magyarországon pedig a munkatermelékenység a legmagasabb. Lepsényi István ehhez kapcsolódóan kiemelte: Magyarországon a külföldi tőkebeáramlásnak az egyik legfontosabb területe még mindig a járműgyártás, ezért fontos, hogy a kormány támogatni tudja mindezt.
A magyar kormány járműgyártást támogató intézkedései közül példaként említette az Irinyi Tervet, az e-mobilitás erősítésére szolgáló Jedlik Ányos Tervet és a zalaegerszegi tesztpálya építését, hozzátéve, hogy ilyen jellegű tesztpálya Európában csak Magyarországon épül.
Az Irinyi Tervről szólva beszámolt a nemzeti autóbusz-gyártási cselekvési tervről és a beszállítókat érintő fejlesztésről. Az államtitkár megjegyezte, hogy a járműiparon belül a beszállító ipar gyorsabban fejlődik, mint a késztermék gyártás, valamint, hogy a kormány a beszállító ipar támogatására az idén 6 milliárd forintot, jövőre pedig 8 milliárd forintot fordít.
Az autonóm járműveknél arra hívta fel a figyelmet, hogy a járművezető nélkül közlekedő járművek fejlesztésénél már nem technológiai, hanem jogszabályi, erkölcsi problémák vannak, így az államra jelentős feladatok hárulnak, hogy ezt milyen feltételekkel engedi majd meg.
Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta, a magyar autóipar minden tekintetben a magyar gazdaság húzóágazata. A négy autógyártó – az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki – csak az elmúlt évben 2600 új munkahelyet hozott létre, a cégek együttesen 17400 embernek adnak munkát.
Hozzátette: az itt lévő cégek magyarországi beruházása, tőkéje és technológiai tudása szerencsésen találkozik össze a magyar munkások képzettségével, szorgalmával és elkötelezettségével.
Ezen felül a kormány célja, hogy Magyarországot Közép-Európa járműipari központjává tegye – mondta a gazdaságkutató vezérigazgatója.
A vezérigazgató arról is beszámolt, hogy Magyarországnak vannak olyan versenyelőnyei, mint a politikai stabilitás, a kiszámíthatóság, az adórendszer és a szakképzett munkaerő, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak az itt beruházni kívánó cégek számára.
Hozzászólások