S. Bálint Mária | Ady és Zilah / 140. évforduló

Napi aktuál

Ady és Zilah / 140. évforduló

Születésének 140. évfordulójára

„…aki vagyok…”

 

Teljes nevén: Diósadi Ady András Endre,  Érmindszenten – ma Adyfalva – született 1877. novenber 22-én, és 1919. január 27-én távozott közülünk Budapesten. Versei a magyar költészet élvonalába emelték, a politikai újságírás terén is számottevő a munkássága. Műveltségről, irodalomról, közéleti témákról írt cikkeiben a fejlődést és a haladást kéri számon polgártársain. Költészete a társadalom majd minden területét érinti. Egyként forradalmár és hazafi példamutató magyar és európai, útmutató és dekadens magatartású. Felfokozott érzelmekkel, szókimondóan és szenvedélyesen ír a szerelemről, a szülőföldjéről, szabadságról, hitről, halálról, egyenlőségről és esendőségről.

Ebben a megemlékező írásban,  főként Ady Bandi zilahi éveire emlékeztetek.

Az elemi iskola után a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Ott írta első költeményeit, amelyek többnyire verses csúfolódások, onnan származik barátsága tanulótársával, Jászi Oszkárral. 1892-ben került a zilahi református kollégiumba, ahol 1896 júniusában jelesen érettségizett: csak görögből és matematikából kapott jó osztályzatot.  Adyt csodagyereknek tartották tanárai, és ezt ő is tudta magáról. Verseket írt, latinul beszélt, mindemellett – amikor elemében érezte magát – izgága, követelőző, hiú, önhitt és zsarnok is volt. Ezt is mind ő vallotta magáról, önnön fizikai adottságait sem tartotta nagyra, de azzal is tisztában volt, hogy nála nem is ez a lényeg.

Tanárai többsége elismerte iskolai teljesítményét, de későbbi nagyságát akkor még nem fedezték föl. Némettanára például a bizonyítványára és minden egyéb „tanáros” külsőségre jobban emlékezett, mint arra, milyen lelkületű diák volt Ady, aki diáklapot szerkesztett és több műfajban is írt. Azt is tudni lehet róla, hogy nem volt jó tornász és táncolni sem szeretett.

 

A kollégium Ady idejében (Forrás: diafilm.osaarchivum.org)

A zilahi kollégium, a liberális szellemű „ősi schóla” nagy hatással volt rá, nem ellenőrizték minden léptét, szabad volt nyilvánosan cigarettázni, megkóstolhatta és megszerette a zilahi bort, amit cserépedényből ittak a rendszeressé váló szombati esti kocsmázások idején. Úgy tartják, ebben gyökerezik későbbi borissza szokása. Zilahon születtek azonban első irodalmi sikerei az önképző körben, Kossuth-ódája meg is jelent  a helyi lapban a Szilágyban, amely Kincs Gyula mentora, barátja közbenjárására más zsengéit is közölte. Bandi erről a támogatásról később sem feledkezett meg, még Párizsból is küldött verseket. Zilahra. Itt fedezhetjük fel későbbi szerelmes versei Zsóka nevű szereplőjének kilétét, aki valódi nevén F. Erzsike. Kun Bélával való ismerettsége szintén Zilahról származik, aki egy ideig magántanítványa volt. Zilahra az érettségi után is visszatért, mondhatni visszamenekült pár  jogi egyetem cserélgetése, és a tandíj elfecsérelése után, rövid ideig gyakornokságot vállalt a város egyik ügyvédi irodájában, miközben egyik barátjánál lakott.

Saját meghatározása szerint a Zilahon eltöltött négy év egész életén végigkísérte Ady Endrét.

„Hiába is akarnék szabadulni. Az én lelkemet itt formálták e cifra falak helyén. Aki vagyok, az négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendőnek minden perce determináló perc volt. Minden perce végzetesen szabogatta ki utamat” – írja a Szilágy folyóiratban 1903. november 26-án megjelent publicisztikájában a zilahi Wesselényi kollégiumról, amely a szigorú szerzetesi iskola után a szabadságot jelképezte számára, annál is inkább, mert albérletben lakott az iskola közelében a Kraszna utcában. A házra emléktábla került 1957-ben, majd bevakolták 1989 után félve kitakarták és 1999-ben új készült. Később fogalmazódott meg a gondolat, hogy  bár az iskola házimúzeumát 1971-ben átköltöztették Nagyváradra, emlékházzá alakítsák a még fellelhető emlékek, emléktárgyak bemutatásával. Az emlékház felavatása, 2015. november 23-án történt, és ezzel az Ady-kultusz egyik otthonává vált a Kalotaszentkirályt, Érmindszentet, Szilágylompértet és Nagyváradot összekapcsoló kulturális útvonal részeként. Az épület felújítását követően a kiállítandó tárgyakat a Pro Szilágyság Egyesület gyűjtötte be. Ady sokat írt Zilahról, ezért a zilahi emlékház állományának egy részét a Zilahhoz köthető írásai teszik ki, a többi az Ady Zilahon eltöltött diákéveiről való közvetlen emlékezéstől, a kor tárgyi emlékein át a családi vonatkozásokig, illetve az irodalomtörténeti munkákig terjed.

 

A kollégium a központi szárny megépítése után

Az „ősi schóla” is  a központban elhelyezett Wesselényi szobor avatásával egyidőben, 1902-ben vette fel az iskolát támogató család nevéről a „Zilahi államilag segélyezett ev. református Wesselényi-kollégium” nevet. Ekkor épült a központi szárnya is az épületnek, tervezője Baumgarten Sándor. Szép szecessziós homlokzatáról később eltávolították a kakas és napraforgó díszítőelemeket, 1948-ban államosították, 1960-ig még magyar tannyelvű gimnázium volt, 1953-1960 között az Ady Endre Középiskola nevet viselte.  1957-ben, Ady születésének 80. évfordulóján állították fel az iskolának az előkertjében  Ady mellszobrát, amelyet Balaskó Nándor (1918-1996) szilágysági születésű szobrász készített kőből. Ady Endre és a román Octavian Goga különös életrajzi párhuzamai révén az Ady-szobortól kb. 20 méterre, az iskolaépület jobb szárnya előtt áll egy ugyanolyan anyagú, arányú és hatású Goga-mellszobor is.

Fennmaradt a 80. évfordulóhoz kapcsolódóan egy  dokumentumokat tartalmazó album. Az album piros borítójú, a fedélen az Ady Emlékalbum felirattal. Hivatalos címeket, emlékiratokat, újságcikkeket, szüreti fényképeket és egyéb dokumentumokat tartalmaz, amelyek értékes információt nyújtanak az eseményről. Érdemes megjegyezni, hogy az akkori iskolák képviselői összegyűjtötték az összes olyan dokumentumot, amely egyébként más archívumokban szétszóródhattak vagy állaguk romlott volna. Nem tudjuk, hogy hány példányban készült ez az album, de feltételezhető, hogy ez az egyetlen. Az album első oldalát egy fénykép foglalja el, a reprezentatív kollázs az iskolai épületet és Ady Endre költő képét tartalmazza, melyet az eseményen bemutattak. Valaki egy szép virágokból és levelekből álló keretet rajzolt köré és idézett Ady Üzenet egykori iskolámba című verséből: „Én iskolám, köszönöm most neked / Hogy az eljött élet-csaták között / Volt mindig hozzám víg üzeneted. Ezután olyan iratok következnek, amelyekkel az iskola akkori vezetése, a különböző „magasabb fórumokhoz” fordult: Oktatási Minisztérium, Országgyűlés, Kolozsvári Néptanács, RSZK Írószövetsége. Az első dokumentum időrendi sorrendben az iskolának a bukaresti Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz 1957. augusztus 26-án címzett memoranduma. A minisztérium tájékoztatást kapott az oktatási intézmény szándékáról, hogy „ünnepeket szerveznek a költő emlékére és progresszív forradalmi elképzeléseinek népszerűsítésre”. Az épület homlokzatának rekonstrukciójához 80 000 lei pénzügyi támogatást kérnek, emlékezve arra, hogy az iskola már 50 000 lej értékű támogatásban részesült a Kolozsvári Oktatási és Kulturális Osztálytól. A Bukaresti Nagy Nemzetgyűléshez írt átiratból (1957. október 17.) tudható, és a fényképeken látható, hogy az épület homlokzatát szakszerűen renoválták, és további 1 843 000 lejt kérnek a fennmaradt rész renoválására. A dokumentumot Székely László igazgató (1953-60) írta alá. Így ünnepelték tehát  Ady születésének 80. évfordulóját.

A legnevezetesebb tanárok közé tartozott Dr. Gyarmathy Sámuel (1751-1830), aki 1800-tól 1810-ig volt a gimnázium tanára, s világhírű lett az ural-altai nyelvek összehasonlító tanulmányával. Több más író, tudós és tanár is szép hírnévre tett szert, mint például Salamon József, Hiry Ferencz, Nagy Ferenc, Sámi László, Petri Móricz és Kincs Gyula, akik a gimnáziumot magas színvonalra emelték. A tanulók közül a már fentnevezett Gyarmathy Sámuelen kívül híres kett: Ady Endre, nagy lírikus költőnk, Bíró Lajos, zoológus és etnográfus, azaz természettudós és néprajzi régész, aki több éven át Új-Guineában tartózkodott és a Csendes-óceán szigetein kutatásokat végzett. Itt ebben a gimnáziumban járt Maniu Gyula nagy államférfiú és a következő írók és tudósok: Zilahy János (1640), Beke Sámuel (1817), Hory Farkas (1830), Úrházi György (1842), Szathmáry Károly (1844), Zilahy Imre (1863), Sámi Lajos (1854), Zilahy Károly (1853), Zoványi Krausz Jenő (1882), Bölönyi György (1882) író, publicista, Ady barátja. Itt tanult rövid ideig Kun Béla, a magyar kommunista diktatúra elnöke, mint a III. osztály tanulója, de a nevelőtanács (consilium abeundi) megbüntette, és ő elhagyta a kollégiumot.

 

 

BEVEZETŐ ZILAHON FELOLVASOTT VERSEIHEZ – rövidítve

Az Ady-szobor ma (Forrás: paloctarsasag.real-net.sk

„Hölgyeim, uraim, tele vagyok ki nem mondandó mondanivalókkal, mert hiszen még egy fél órával ezelőtt se hittem, hogy csakugyan színészdit fogok játszani Zilahon.  És nem emlékezni, és valaha Zilahon élni, és Zilahra visszajönni, és tanárokat látni: szörnyű föladat.  Hát nem is fogok emlékezni, mint ahogy az életem is csak némileg élet, de eszembe jut a legszebb, ami eszembe juthat: a bánat. Bánata annak lehet, akinek hite volt, s hite annak lehet, aki arra termett, hogy bánata legyen: hiúság, dicsekvés nélkül lehetek hívő is, szomorú is.  Ilyenkor egy nem-bölcs ember kétségbeesnék, de mire való Zilah, Kincs Gyula, emlékezés némely tanárokra, alkalom és hit? Jöttem, eljöttem, hirdetni, hogy élek, s hogy minden élethez közöm van, akarom, hogy legyen hitem, és Zilahon van. … Egy-két rövid vers, itt írtam, ma írtam, Zilahon írtam, talán gyöngék, de nagyon szeretem őket, s nincs egyebem, ezt adom Önöknek, Önöknek adom.”

 

Forrás: Arcanum Kézikönyvtár – Ady Endre összes prózai műve 10. Kötetcikkek, tanulmányok • 1910. január–1912. december

 

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Ady és Zilah / 140. évforduló”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés