Hetedhéthatár | Baksai Gergely: A következő kihívás a termelékenység növelése

Napi aktuál

Baksai Gergely: A következő kihívás a termelékenység növelése

Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint Magyarországon minden készen áll ahhoz, hogy a következő évek gazdasági sikerek jegyében teljenek. A magyar kormány a jövőben is minden erejével azon lesz, hogy a lehetőségeket kiaknázva biztosítsa a sikerek feltételeit – tette hozzá. Az export dinamikusan nő, a tavalyi 93 milliárd eurót túlszárnyalva rekordévet zárhat idén – mondta. Fontos feladatnak nevezte a kkv-k külpiaci szerepvállalásának erősítését. A kormány által bevezetett intézkedések segítették a vállalkozásokat, ezek közül az adók csökkentését – emelte ki a Világgazdaság gazdasági napilap 2017. november 30-i Versenyképesség konferenciáján.

A 2010-ben elhatározott gazdasági és politikai intézkedésekkel hosszú évek komoly visszaesései nyomán Magyarország a World Economic Forum versenyképességi listáján, amely 130 ország teljesítményét rangsorolta, 2001-ben még az elismerésre méltó 29. helyet foglalta el, viszont belátható időn belül a jelenlegi 60. körüli hely nem fog megváltozni. Az időnkénti javulásnak éppúgy nem érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint a visszaesésnek, hiszen mind ez egy szűk sávon belül történik, s az elmozdulásokat csak különböző, véletlenszerű tényezők befolyásolják – erről beszélt Chikán Attila akadémikus, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere a Világgazdaság csütörtöki konferenciáján. A Corvinus Egyetem Versenyképességi Központjának igazgatója szerint a kedvező makrogazdasági mutatókat csak akkor lehet helyesen értékelni, ha azokat nemzetközi mezőnyben vizsgáljuk. A versenyképesség lényege éppen az, hogy egy ország teljesítményét a többiekéhez hasonlítjuk, és ebben a tekintetben bizony rosszul állunk. Megelőz bennünket például Vietnam, s közvetlen mögöttünk található a Dél-Afrikai Köztársaság, Oman és Botswana. A lista ezen szereplőinek gazdasági lehetőségei ugyanakkor azt is jelzik, hogy hazánk a jelenlegi helyéről nagyot esni már nem fog, de a kitörésre sincs kilátás. Valódi versenytársaink a szomszédaink lehetnének – fűzte hozzá Chikán Attila, ám nem tölthet el bennünket túlzott optimizmussal, hogy ezekkel az országokkal összehasonlítva tavaly a rangsorban az utolsók voltunk, idén azonban feltehetően Romániát meg fogjuk előzni.

Ha a kedvező nemzetközi gazdasági környezetnek és az uniós támogatásoknak köszönhetően kedvezőek a makrogazdasági számaink, akkor miért maradunk le rendre a versenyben, mi az ami visszahúzza az országot? – tette fel a kérdést a szakember. A miniszter a gazdasági élet szereplőiből álló hallgatósághoz szólva kijelentette: „A magyar gazdaság nem teljesít jól, ne tessenek a kormánynak elhinni!” Az első számú visszahúzó erő az intézményrendszer hatékonytalanságában rejlik. Hiányzik az iránta való közbizalom, kapcsolatait a paternalizmus jellemzi, virágzik a korrupció, amelynek visszaszorításáért semmi sem történt, és a jog érvényesítése sem kielégítő. Emellett az üzleti felkészültség is hiányos. Hiába javulnak a foglalkoztatottsági mutatók, amelybe a közmunkásokat és a külföldön dolgozó magyarokat is beszámolják, a munkaerőpiac hatékonysága nem javult. Technológiai felkészültsége gyenge, és ez a kkv-szektorban különösen tetten érhető.

Chikán Attila felsorolta azokat a tényezőket is, amelyekkel versenyképességünk megjavítható. Az első helyre az uniós források elosztásának reformját sürgette, és megemlítette, hogy általában a kormányintézkedéseknek közelebb kellene kerülnie az üzletemberek tapasztalataihoz. Ennek hiányát jól tükrözi, hogy az uniós pénzek kifizetésének csúszásakor a beruházások drasztikusan visszaesnek. emlékeztetett rá, hogy a világ már hosszabb ideje inkább a tudásalapú társadalmat tartja eredményesnek. A központosítás csökkentése éppúgy a versenyképességünk növelése irányába hatna, mint a nemzetközi értéklánchoz való minél erőteljesebb kötődés, a nemzeti képességek túlhangsúlyozása helyett. Emellett – bár ez kevésbé látványos -, a menedzsment szaktudása sem megfelelő. Egy a Chikán Attila által irányított felmérés során, amely 300 cégre terjedt ki, alig-alig adódott olyan vállalkozás, ahol költöttek volna a képzésre. A kkv-k tulajdonlásának napjainkban észlelhető generációváltása sem megoldott.

A konferencián Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóság vezetője is, aki a legfrissebb adataik alapján elmondta: a sikeres gazdasági felzárkózás feltételei közül a mennyiségiek jelentősen javultak, a minőségiekben azonban további javulásra van szükség. Az igazgató szerint 2013-óta Magyarország ismét lépést tart a V4-ekkel, de fokozatváltás kell a régióvezető pozícióhoz és az uniós felzárkózáshoz.

A munkaerőpiaci aktivitásban meglévő versenyhátrányát ledolgozta Magyarország, de a munkatermelékenység nem nőtt, hanem stagnált, ami a foglakoztatási fordulat következménye – mondta. Nem az alacsony foglalkoztatás, hanem a munkaerőhiány jelenti a kihívást a régióban. A foglalkoztatás növekedéséhez a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítása is kell, a bérekben azonban nagyobb az elmaradás mint a termelékenységben.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Baksai Gergely: A következő kihívás a termelékenység növelése”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com