Csökkent az Európai Unió és Magyarország lakosainak várható élettartama közötti különbség, de más pozitív mutatók és kedvező trendek is láthatók – tudtuk 2017 meg december 8-án Budapesten rendezett Nézőpont Intézet által szervezett, egészségüggyel foglalkozó konferencián.
Rétvári Bence azt mondta: európai összehasonlításban a magyar gyerekek mozognak a legtöbbet, és 200 ezerrel kevesebb felnőtt dohányzik, mint fél évtizede.
Az államtitkár fontos lépésként említette a közétkeztetés átalakítását, a köznyelvben chipsadóként ismert népegészségügyi termékadó bevezetését, az iskolai büfék szabályozását és az egészségfejlesztési irodák hálózatának kiépítését. Kiemelte a szűrővizsgálatok rendszerének kiterjesztését és a Nemzeti Egészségmegőrző Intézet megteremtését is, hangsúlyozva: a betegek kezelése mellett fontos, hogy az egészségmegőrzés rendszere megfelelően működjön.
A tanácskozáson Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt: az előttünk álló évtized legnagyobb beruházása a digitalizációhoz kapcsolódik, hiszen mára jól látható, hogy Európa azért maradt le Észak-Amerika és Ázsia mögött, mert náluk gyengében teljesített a digitalizáció terén.
A digitalizáltság napjainkban a világgazdaság versenyképességet leginkább befolyásoló tényezőinek egyike, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarországon a szektor szereplői elismerték a cselekvés szükségességét és gyakorlati lépéseket tettek.
Deutsch Tamás szerint a digitalizáció terén a világ körülbelül kilencven országával vagyunk azonos szinten, így nem hátrány ledolgozásával kell kezdenünk, megtoldva ezt azzal, hogy a kormányzat az egészségügy fejlesztés alappillérének tekinti a digitális fejlesztések szerves rendszerbe építését.
Szavai szerint a kormányzat célja az, hogy Magyarország a kontinens tíz legerősebb állama közé lépjen a digitalizáció terén; ennek elemekét említette az infrastruktúra megteremtését, a digitális átállás végigvitelét, a digitális készségek elterjesztését és az e-közigazgatás kialakítását.
Deutsch Tamás kiemelte: a készülő egészségipar-fejlesztési stratégia célja az lesz, hogy minél többen, minél nagyobb számú és színvonalas szolgáltatást érhessenek el, és ez egyszerre segítse a gyógyítást, gyógyulást és az egészségtudatosságot.
Ónodi-Szűcs Zoltán a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy 2017 című konferenciáján tartott előadásában az eredmények között említette a növekvő ágazati béreket, azt, hogy csökkentek a várólisták és csökkent azon orvosok száma, akik külföldön vállalnak munkát.
Ismertetése szerint csökkent a kórházak adóssága is, míg 2014-ben az intézmények havi adósságrátája 4,5 milliárd forint volt, addig 2015 tavasza és 2016 ősze között ez 2,6 milliárd forintra csökkent.
Az ágazati alapbéremelést említve Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, egy orvos alapbére 2019-re megduplázódik, jövőre átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz egy orvos bére.
Az államtitkár az alapellátást említve úgy fogalmazott, hogy ebben a szegmensben csak pénzügyi szempontból volt érzékelhető javulás, funkcionalitásában kevés eredmény született, azonban – mint mondta – az alapellátás mindenképpen az elmúlt évek nyertese.
A közép-magyarországi régió egészségügyi ellátásának megújításáért készült Egészséges Budapest Programról szólva azt mondta, az intézményhálózat fejlesztésére az elkövetkező években 700 milliárd forint jut majd. Jelezte ugyanakkor, valószínűleg ennél többet fognak költeni a változó szakmai elvek miatt.
Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térről azt mondta, annak novemberi bevezetése sikertörténet, és a rendszer azóta is jól működik.
A magán- és az állami egészségügyi ellátás kapcsolatáról szólva az államtitkár kifejtette, fontos, hogy a két ellátási formát úgy lehessen működtetni, hogy ne legyenek „szürke zónák”.
Vartus Gergely, az e-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos elmondta, az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez (EESZT) csatlakozásra kötelezett nagyságrendileg tízezer intézmény közül 6500 már napi szinten használja a felhőt.
A fennmaradó intézmények is a csatlakozás valamilyen fázisában vannak – tette hozzá –, és úgy vélte, az év végével megtörténik valamennyi intézmény csatlakozása az EESZT-hez. Kiemelte, a novembertől élesben működő rendszerben napi szinten 700 ezer e-recept képződik, azonban a receptek java részét még a gyógyszerészek viszik fel a felhőbe. Mint mondta, a cél az, hogy a receptek már a felírás helyén (rendelő, kórház) felkerüljenek az EESZT-be.
Vartus Gergely beszámolt arról is, hogy az EESZT bevezetéséhez több mint száz egészségügyi rendszerszállítóval kellett összedolgozni. A rendszerhez történő csatlakozás „gyermekbetegségei”, a csatlakozás esetleges nehézségei a rendszerszállítók eltérő felkészültségéből és hozzáállásából adódott – jegyezte meg.
A miniszteri biztos úgy vélte, hat hónapos folyamatos működés után lehet majd biztosan kijelenteni, hogy a rendszer működik, és jövő év végére el kellene eljutni odáig, hogy az EESZT használata olyan természetes lesz, mint a villanyt felkapcsolni a rendelőben. Az EESZT fejlesztésére további 23 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre.
Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos előadásában egyebek között kiemelte, az Egészséges Budapest Programon (EBP) belül a tíz sürgősségi társkórház tervezett fejlesztési költsége 184,7 milliárd forint. A fejlesztésekről a szakmai egyeztetések folyamatosak, és nagyságrendileg az EBP-re tervezett 700 milliárd forintból 150 milliárd forintról már döntés született.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője előadásában azt mondta, a gyógyszerpiac és gyógyszergyártás árbevétele 2000 óta 3,5-szeresére nőtt, a gyógyszeripar árbevétele 2016-ban 944 milliárd forint volt. Úgy fogalmazott, hogy a gyógyszeripar nem válságérzékeny ágazat, amit megszenvedett, az a válság kezelése volt.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a patikák készletértéke tavaly év végén 42 milliárd forint volt, a patikák adózott eredménye tavaly 28 milliárd forint volt, ez a 2015-ös adathoz képest négymilliárd pluszt jelent.
Láng György professzor elmondta a Semmelweis Egyetem saját magánklinikát hozhat létre hozzátette, hogy stratégiai projekteket dolgoztak ki, egyebek mellett arra reagálva, hogy az utóbbi időben mind több befektető jelenik meg a fizetős egészségügyben.
Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója elmondta, hogy sok 50-60 éves orvos magánellátásban dolgozik. A betegek 500 ezer forintig „gond nélkül” vásárolnak szolgáltatásokat.
Hozzászólások